Több jel utalt arra a választás előtt, hogy a rezsibiztos Németh Szilárd 2014-ben elbukott választókerületébe határon túlról importálhat szavazókat a Fidesz. A gyanú beigazolódott: csepeli szavazókörök delegáltjainak tucatjai számoltak be a hvg.hu-nak turistaként viselkedő, magyarul sok esetben nem is tudó, tolmácsra szoruló szavazókról. A körzetet mellesleg így sem tudta visszahódítani együttes riválisától a Fidesz alelnöke.
„Segítsen má’, nem találom a Fideszt!” – dugta ki a fejét a szavazófülkéből vasárnap – nem kis derültséget aratva az épp ott tartózkodók körében – egy ízes magyarsággal beszélő idősebb nő a legnagyobb csepeli lakótelep egyik szavazókörében (hogy pontosan melyikben, azt forrásaink védelmében szándékosan nem írjuk le). A nőnek a hvg.hu-hoz eljutott beszámolók szerint a helyi szavazatszámláló bizottság (szszb) kormánypárti delegáltja segített, hogy megtalálja, amit keresett. Cikkünkben azonban nem ezért szerepel, hanem mert egyike volt annak a több száz, határon túli születésű, de csepeli bejelentett lakcímmel rendelkező választónak, akik vasárnap Budapest 17-es egyéni választókerületében adták le voksukat.
A határon túli magyaroknak adott kettős állampolgárság – és a vele járó választójog – 2010. májusi elfogadása óta alapvetően persze semmi különös nincsen abban, ha egy Erdélyben, Kárpátalján vagy Felvidéken született magyar az anyaországba áttelepülve itteni lakóhelyet létesít, magyar lakcímkártyát és igazolványokat szerez, majd alkotmányos jogával élve részt vesz a választáson.
Csakhogy a vasárnap feltűnő arányban megjelent határon túliak esetében információink szerint nincsen szó helyben lakásról: bár valóban létesítettek egy XXI. kerületi lakcímet, ami a határon túl maradt társaikkal szemben arra is feljogosítja őket, hogy a listás szavazat mellett egyéni képviselőre is voksoljanak, valójában azonban nem élnek itt, csak a választás idejére, szavazni érkeztek Magyarországra.
Véletlen?
Hogy milyen számban, azt jól érzékelteti, hogy a választást megelőző hét csütörtökén és péntekén több olvasónktól kaptunk felháborodott, illetve értetlenkedő leveleket arról, hogy nem férnek fel a csepeli hévre, és a végállomásáról induló buszokra, mert dugig vannak a magyart törve vagy nem is beszélő, hátizsákos-bőröndös fiatalokkal. Hasonló „bejelentést” kaptunk arról is, hogy a Csepel központi helyének számító Szent Imre téren is nagy számban ténferegnek oroszul vagy hasonló nyelven beszélő hátizsákosok.
Szemöldökfelvonásnál többet elsőre nem is reagáltunk ezekre a jelzésekre, bár akkoriban már bejárta a sajtót azoknak a jellemzően a keleti határhoz közeli településeknek a története, amelyeken egy-egy címre – több esetben fészerbe, disznóólba – 180 vagy annál is több ukrán-magyar kettős állampolgárt jelentettek be, a Jobbik pedig Bács-Kiskun megyéből, román és szerb-magyar állampolgárokkal jelentett hasonló eseteket.
A csepeli történések iránti érdeklődésünk akkor erősödött, amikor Borbély Lénárd, a kerület fideszes polgármestere vasárnap közzétett egy videót, amelyen a Fidesz csepeli jelöltje, Németh Szilárd határon túlról – Székelyudvarhelyről, Nagyszalontáról és egyéb településekről – érkezett "csapataik" vezetőit mutatja be büszkén Orbán Viktornak.
Akkor még nem lehetett tudni, hogy a csapatok tagjai csak a mozgósításban segítik-e Fideszt, vagy szavazókat is hoztak magukkal. Az elmúlt napokban több tucat csepeli szavazókör különböző – nem kormánypártok által jelölt – delegáltjait megkeresve azonban egyértelműen az rajzolódott ki, hogy meglepő arányban jelentek meg az urnáknál vasárnap erdélyi születésű szavazók, illetve olyanok, akik bár szintén rendelkeztek a szavazókörük területére szóló lakcímkártyával, a magyar nyelvet még olyan szinten sem beszélték, hogy megértsék, milyen dokumentumokat kér vagy milyen kommentárokat fűz a szavazólap átadásához a szavazóköri delegált.
Ez utóbbi, magyarul nem tudó szavazók a beszámolók szerint mindenütt kísérőkkel – egy delegált megfogalmazása szerint „privát idegenvezetőkkel” – jöttek, akik fordítottak nekik, sőt egyes esetekben a fülkékbe is bementek velük.
A másik, magyarul beszélő, határon túli csoport tagjaira pedig általában ízes beszédük hívta fel a figyelmet, még azelőtt, hogy az igazolványaikból kiderült volna, hogy nem a fővárosba költözött vidékiek, hanem Erdélyben születtek.
Helló, turiszt!
Egy kisebb ellenzéki párt hvg.hu-nak nyilatkozó delegáltja állítása szerint egy idő után tudatosan kezdte figyelni a születési hely rovatot az igazolványokon, és feltűnt neki, hogy kiemelkedően nagy számban érkeznek például a Maros megyei Szovátán születettek. Illetve az is, hogy a saját szavazókörében megjelent csaknem 40 határon túli születésű szavazó az adott lakótelep ugyanazon 3 lépcsőházába volt bejelentve.
De nemcsak a lakótelepes környéken jöttek negyvenes, másutt 20-as-30-as nagyságrendben határon túliak, ugyanerről számolt be egy királyerdei és több olyan szavazókör delegáltja is, akik – az esetleges önkormányzati retorziótól tartva – még megbízásuk helyszínét sem szerették volna, ha leírjuk.
Több szavazókörben csak a külsőségekből tudtak ítélni a szavazatszámláló bizottság tagjai, mert a bizottság – önkormányzat által delegált – elnöke vagy a kormánypárti delegáltak senki mást nem engedtek sem a névjegyzék, sem az okmányok ellenőrzéséhez.
A vicces külső jelek között említették viszont többen, hogy az említett szavazói csoport tagjai „turistásan” is viselkedtek, többükön lógott például hátizsák vagy fényképezőgép, sőt akadtak, akik „Milyen szép!” felkiáltással már a szavazókörnek helyt adó – valóban patinás – iskolaépületet is lelkesen fényképezték.
Egy kis párt – szintén anonimitását kérő – aktivistájával konkrét atrocitás is előfordult, amikor egy szavazókörtől elhajtó, román rendszámú autónak kíváncsiságból nyomába eredt, megfenyegették, hogy „kopjon le”, különben bántódása esik.
(Adat)kincs, ami nincs
Hogy összesen hány XXI. kerületi lakcímkártyával bíró, de életvitelszerűen nem Csepelen élő határon túli magyar szavazhatott vasárnap, nem lehet pontosan megmondani, hiszen a Soroksárt is magába foglaló körzet 94 szavazókörének delegáltjait értelemszerűen nem tudtuk végigtelefonálni, de már az alapján a tucatnyi ember alapján, akit elértünk is több százas nagyságrend rajzolódik ki.
| A csalás kiszűrhető – elvileg |
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a választási törvény értelmében csak pártlistára szavazhatnak, azok viszont, akiknek van magyarországi lakcímük, a lakcím szerinti körzet egyéni jelöltjére is. Az NVI szóvivője, Listár Dániel szerint a választási nyilvántartás kiszűri, hogy ne adhasson le valaki a határon túlról levélben egy listás, majd a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben megjelenve az egyéni mellett egy újabb listás szavazatot is. A levélszavazatot visszaküldők névjegyzékét összevetik ugyanis az egyéni választókerületi névjegyzékekkel, és ha valakiről látszik, hogy listás voksot már leadott, az csak egyéni szavazólapot kaphatott a szavazókörben. Tegyük azonban hozzá, mindez elvben van így: a vasárnapi választáson több körzetben már a kisebbségi névjegyzékben szereplők megjelenése is akkora káoszt generált (nekik egy kisebbségi és egy egyéni szavazólapot kellett elvileg adni, pártlistásat nem), hogy megmagyarázhatatlan szavazólaptöbblet vagy éppen -hiány keletkezett, amely miatt a végén le kellett vonni az összes jelölt voksaiból. A határon túliak magyarországi szavazásáról Listár Dániel a hvg.hu-nak azt is magyarázatként hozta fel, hogy Szerbiában és Ukrajnában az ortodox húsvét miatt pénteken munkaszüneti nap volt, amelyen a posta sem dolgozott, ezért sokan szerinte inkább személyesen hozták el a szavazatukat. Ez azonban nyilvánvalóan a határ közeli településekre lehet igaz, az onnan 300 kilométerre fekvő Csepelre aligha. |
Sokat mondott volna a nagyságrendről az is, ha összehasonlíthattuk volna, hogy az április 8-ihoz képest a négy évvel ezelőtti választáson, illetve a 2016-os népszavazáson hányan szerepeltek az egyes szavazókörök választói névjegyzékében, ezek az adatok azonban éppen vasárnap óta nem elérhetők a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjával kapcsolatos problémák miatt.
Utóbbi egyébként a TASZ szerint nemcsak kínos (merthogy több milliárd forintból kifejezetten a 2018-as választásra fejlesztett oldalról van szó), hanem súlyosan aggályos is. Ahogy az is, hogy az NVI elutasította a szervezet Political Capitallel közös közérdekű adatigénylését, amelyben az egyes választókörzetekben az elmúlt években lakcímet létesítők számára, felbukkanásuk-eltűnésük trendjeire kérdeztek rá.
Az elutasítást a választási iroda azzal magyarázta, hogy a központi névjegyzék adatait nem tárolják ilyen részletességgel. Enélkül azonban a TASZ szerint nem érhetők tetten azok a tömeges bejelentkezésből adódó, akár egyes szavazókörök, vagy komplett körzetek eredményét is befolyásoló esetek, amelyekre szép számmal akadt példa az idei választáson is.
Nem babra ment a kampány
Az, hogy a 2014-ben elbukott Csepel „visszavétele” mennyire fontos volt a Fidesznek (a körzetet az Együtt jelöltje, Szabó Szabolcs hódította el négy éve az időközben Fidesz alelnökké lett Németh Szilárdtól), már a helyi kampány intenzitásán és hangnemén is látszott, de a választás előtti napon többmilliós költségvetésű családi nappal, ételosztással, Németh Szilárddal felmatricázott ingyen sör- és borosztással fejelték meg az addigiakat.
A teljes munka megkoronázásaként pedig a szavazás reggelén Orbán Viktor is a helyi Fidesz irodára látogatott, hogy munkára sarkallja az önkénteseket és maga is beszálljon a mozgósításba. (Ami végül egyébként mégsem sikerült úgy, ahogy a párt számított rá: Németh Szilárd ugyanis idén is alulmaradt Szabó Szabolccsal szemben.)
A határon túli szavazók csepeli bevetéséről már a választás éjszakáján, a Fidesz Bálnában tartott eredményváróján megpróbáltuk megkérdezni Németh Szilárdot, a Fidesz alelnöke azonban – hasonlóan minden korábbi hvg-s megkereséshez – a „köszönöm szépen” fordulattal faképnél hagyta tudósítónkat.
Szerdán – immár a szavazókörökben történtek ismeretében – telefonon próbáltuk elérni és reagáltatni a politikust, de csak a titkárát értük el, aki viszont annak ellenére a Fidesz-frakció sajtóosztályához továbbított minket, hogy jeleztük, nem a képviselőcsoportot érintő kérdésben kerestük a főnökét. A Fidesz-frakció sajtóosztálya végül – ahogy arra számíthattunk – nem kötött össze bennünket Németh Szilárddal, csak az alelnök üzenetét továbbította: „köszönjük a lehetőséget”.
Nem csak Csepel
Tömegesen szavazó határon túliakról vasárnap több csatorna is forgatott helyszíni riportot: az RTL Klub Házon kívül, illetve a Hír Tv Célpont című műsora vasárnap Szabolcs megye több településén ért tetten olyan „szállítókat”, akik százával utaztatták át a határon a szavazás napján a magyarországi (kamu) lakcímet létesítő határon túli magyarokat.
A dolgot egyébként a magyar hatóságok sem akadályozták, sőt: Pintér Sándor belügyminiszter a választások idejére könnyített határellenőrzést rendelt el a magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszokon, kifejezetten annak érdekében, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen Ukrajnában vagy Szerbiában élő állampolgárok élni tudjanak szavazati jogukkal. A magyar-román határon mindezen túl április 8-án, vasárnap is megnyitottak tíz olyan, ideiglenes határátkelőt, amelyet egyébként csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai.
Célpont: Ukrajnából is buszoztatták a Fidesz szavazóit
