"Újra itthon vagyok" - kiengedték a sukorói ügy egyik fővádlottját
Házi őrizetre változtatták Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori értékesítési és jogi vezetője börtönbüntetését, akit a 2008-as sukorói telekcsere-szerződés ügyében ítéltek el Tátrai Miklóssal együtt. Császy hét hónapja raboskodott a tököli börtönben, szabadulása után a Facebookon jelentkezett be.
Szerdán elhagyhatta a börtönt és háziőrizetként működő reintegrációs őrizetre változtatták a Sukoró-ügyben elítélt Császy Zsolt büntetését. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt értékesítési és jogi igazgatója erről a Facebook-oldalán számolt be, azt írta, "felszabadulásunk korábbi ünnepén, április 4-én a bíróság helyt adott kérésemnek és április 11-i hatállyal hazaengedett."
„Császy Zsolt tulajdonképpen most is rab, csak van egy állandó kint tartózkodási engedélye” – mondta a hvg.hu-nak Kadlót Erszébet, Császy ügyvédje. Hozzátéve, védence lábbilincset visel és csak bírói engedéllyel hagyhatja el otthonát, azzal ugyanakkor még dolgozhat is.
A reintegrációs őrizet 2015 óta létező jogintézmény és csak azok élhetnek ezzel, akiket nem erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el és 5 évnél nem kaptak többet, a büntetésükből pedig legalább hat hónapot már letöltöttek. Mindezzel a cél pedig az lenne, hogy az elítéltek minél gyorsabban illeszkedhessenek vissza a társadalomba.
Császy – aki a börtönben nem követett el fegyelmi vétséget, ugyanakkor több dicséretet is kapott - a bírói döntés alapján 10 hónapig lesz reintegrációs őrizetben, és utána vizsgálják meg a feltételes szabadlábra helyezésének lehetőségét. Ez jelent majd számára valódi szabadulást.
A Sukoró-ügy lényege, mutat rá cikkében a 168 óra, hogy még a Gyurcsány-kormány idején, Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely kaszinóvárost akart építeni Sukorón. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Blum ingatlanjaival.
A telekcsere azonban nem történt meg, így a korábban becsült, 1,2 milliárdos kár sem következett be - Tátrait és Császyt ugyanakkor mégis elítélték. Az érintettek akkor úgy fogalmaztak: politikai koncepciós per áldozataivá váltak.