Az országgyűlési választáson az a párt állíthatott országos pártlistát, amely a fővárosban és 9 megyében, legalább 27 egyéni választókerületben állított jelöltet.

Az Összefogás Párt március 6-án jelentette be pártlistáját. A párt a törvényi határidőn belül jelentette be listáját, az NVB azonban visszautasította a nyilvántartásba vételt, mert több jelöltnél is csalásgyanús aláírásokat találtak, a párt vezetője, Szepessy Zsolt ellen pedig büntetőeljárás van folyamatban.

Az NVB határozata ellen a párt a Kúriához fordult, amely szerdán nyilvántartásba vette a párt listáját 85 jelölttel. A bíróság végzése jogerős.

Szepessynek nem az Összefogás az egyetlen kamupártja, a HVG riportjából kiderül, hogy több hasonló álszervezettel működik együtt. Érdekelt a Családok Pártja, illetve a Magyarországon Élő Tanuló És Dolgozó Emberek Pártja nevű kamupártokban. Utóbbinak a listája szintén ott lesz a szavazólapon.

Szepessy Zsolt először 2014-ben indult el az Összefogás Párttal, az akkori baloldali összefogás szavazóinak megtévesztésére hajtva. Az Összefogás Párt, ahogy a többi kamupárt is, végül nem ért el számottevő eredményt, de azért a kampánytámogatást persze nem fizette vissza. Szepessy másfajta bűnügyben is érintett: több száz ukránnak ígért honosítási eljárást, amiért összesen 386 ezer eurót kért tőlük, ám semmit nem tett az ügyükben. Jelenleg emiatt folyik eljárás ellene, a bíróság nem jogerősen négy év börtönre ítélte.