Az intézet úgy látja, az embereket leginkább az egészségügy helyzete befolyásolja a pártválasztásnál.
Az intézet úgy látja, amíg egy hónappal ezelőtt a kormánypártok a teljes népesség körében 33, a biztos szavazó pártválasztóknál 40 százalékon álltak, addig februárban támogatottságuk az előző csoportban 31-re, míg az utóbbiban 36 százalékra esett vissza.
Ami az ellenzéket illeti, azt állapították meg, hogy a Jobbik viszont ebből nem tudott egyelőre nagyot szakítani, a teljes népesség körében a januárihoz hasonlóan 14 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók körében a 3,1 százalékos hibahatáron belüli, jelen esetben 2 százalékos növekedést mutat: Vonáék támogatottsága a januári 17 százalékról 19-re emelkedett.
A Demokratikus Koalíciót náluk továbbra a teljes népesség 8 százaléka támogatja, míg a biztos szavazó pártválasztóknál az egy hónappal ezelőtt mért 12 százalék után 13 százalékon áll. Ha stimmelnek a mérések, az MSZP-Párbeszéd szövetség támogatottsága a teljes lakosság körében nem változott a januárihoz képest (8 százalék), ugyanakkor a biztos szavazó pártválasztóknak a januári 10 százalékához képest február végén 13 százaléka támogatná.
Az LMP-t – hasonlóan a januári eredményekhez – a teljes népesség 5 százaléka támogatja. Az ökopártot február végén a biztos szavazó pártválasztók 8 százaléka választaná a januári 6 százalékhoz képest.
Csökkent viszont a támogatottsága az Együttnek, míg a Momentumé nem változott, mindkét párt elég messze van az 5 százaléktólA kutatás szerint a választók leginkább az egészségügyet tekintik annak a területnek, amelyet a pártválasztásnál a legfontosabbnak ítélnek
