A Gulyás Márton nevével fémjelzett Közös Ország Mozgalom felmérette a választói akaratot a "csatatér-körzetekben". Az ellenzék nem nyugodhatott meg az eredménytől. Igaz, még Hódmezővásárhely előtt mértek.
A Közös Ország Mozgalom arra vállalkozott, hogy az úgynevezett csatatér körzetekben, ahol feltételezések szerint van esély legyőzni a Fideszt, fórumokat tartanak, és közvélemény-kutatásokat végeznek, hogy kiderüljön, ki a legesélyesebb kihívója a kormánypárti jelöltnek. A hvg.hu most megkapta a budapesti 4-es, valamint a Pest megyei 2-es egyéni választókerületi adatokat.
A DK a legesélyesebb Varga ellen
A fővárosi választókerület központja a II. kerület, de ide tartozik a III. kerület egy része is. 2014-ben itt Varga Mihály gazdasági miniszter nyert, a szavazatok 45,9 százalékát szerezte meg, a második Szelényi Zsuzsanna lett, a baloldali összefogás jelöltje. Ő 38,21 százalékot szerzett. Akkor az LMP 8,5, a Jobbik 6,6 százaléknyi szavazatot kapott. A mostani indulók ábécé sorrendben: Benedek Márton (Momentum), Kovács Tamás (Jobbik), Niedermüller Péter (DK), Ungár Péter (LMP) és Varga Mihály (Fidesz-KDNP). Pusztán a 2014-es eredményből kiindulva, ez a körzet az ellenzék által esetleg nyerhető kerületek képzeletbeli listáján nagyjából a 20. legkönnyebb célpont lehet, derül ki a KOM felméréséből.
A Závecz Research által készített, 1000 választókerületi lakos megkérdezésével készített felmérésből – a demográfiai és a korábbi szavazatok által súlyozott adatokból – az derül ki, hogy:
- Varga Mihály 35,7 százalékon áll,
- a DK-s Niedermüller Péter 18,7 százalékkal a második,
- Ungár Péter az LMP-ből 10,3 százalékot kapott,
- a Jobbik és Kovács Tamás 6,3 százalékon áll,
- Benedek Márton és a Momentum pedig 2,9 százalékot kapott.
- A bizonytalanok 26,2 százaléknyian vannak.
A kutatók rákérdeztek arra is, hogy a kerületi lakosok inkább a kormány maradását vagy a bukását szeretnének-e. Kiderült, 48 százalék kormányváltást akar, 36 százalék viszont Orbánék maradását választaná, a többiek nem tudommal feleltek, vagy nem válaszoltak a kérdésre. Mindeközben csak a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy az elmúlt évben javult a gazdaság helyzete, 37 százalék viszont inkább romlást érzett. A közpénzekkel kapcsolatban 24 százaléknyi megkérdezett mondta, hogy javult azok felhasználása, 43 százalék szerint viszont romlott.
Az esetleges visszalépések és átszavazások hatását is megvizsgálta a Közös Ország Mozgalom. Kiderült, hogy a Fidesz-jelöltre kevesen szavaznának át, de sokan vannak, akik egyelőre tanácstalanok, vagy legalábbis azok lennének, ha az eddig általuk támogatásra kinézett jelölt visszalépne.
Ezért a versenynek kevesebb résztvevőre szűkülése önmagában még nem csökkentené döntő mértékben a fideszes előnyt az eddig legerősebb ellenzéki jelölt, Niedermüller Péter előtt. Ungár Péter a várakozásoknak megfelelően valamivel több másod- és harmadlagos preferenciát élvez, mint a DK-s alelnök, de kevés a jele annak, hogy egy kettős párviadalban Varga Mihállyal szemben jobban szerepelne, mint Niedermüller Péter.
Az adatokból közvetlenül adódó becslés szerint, ha csak Niedermüller indulna Vargával szemben, akkor nagyjából a szavazatok 39 százalékát szerezné meg. Ha viszont Ungár lenne az egyetlen ellenzéki jelölt, akkor ő is közel ilyen jól szerepelne (lásd a lenti ábrát). Viszont ha a jelenleg egy ilyen választási lehetőséggel kapcsolatban tanácstalan válaszadók is mind szavaznának, és a pártszimpátiáik és minden egyéb válaszuk alapján várható szavazatot adnák le, akkor Ungár már hajszállal jobban is szerepelne (44 százalék), mint Niedermüller (42 százalék).
Az adott – elképzelt – forgatókönyveket az alábbi ábrán szemléltették a kutatók:
A felmérés publikálása előtt a KOM fórumot is szervezett, ahová Varga Mihály mellett a Jobbik jelöltje sem ment el. A megjelent vitázó felek közül Benedek elmondta, szerinte le lehet győzni a Fideszt, ő pedig hajlandó visszalépni egy hiteles jelölt javára, ha kimutatható, hogy más jobb esélyekkel indul. Ungár a vitán arra emlékeztetett, hogy nem lehet kockás füzetben összeadni a szavazatokat. Szerinte 2014 sem a többes induláson múlt, ha a „régi” van szemben Orbánnal, akkor mindig Orbán fog nyerni. Egyben hozzátette: minden tisztelete Niedermülleré, de Gyurcsány pártjára a 4-es választókerület jobboldali közönsége sosem fog szavazni. Az LMP azonban kompromisszumképes, és ő is visszalép, ha Szél neki ezt mondja. Igaz, bárkivel nem koordinálna. Niedermüller ugyancsak kész a visszalépésre, kivéve a Jobbik javára.
Le van maradva, de Szél a második
A Pest megyei 2-es körzetben négy évvel ezelőtt szintén a Fidesz nyert, Csenger-Zalán Zsolt a szavazatok 46,54 százalékát szerezte meg. A Budakeszi központú választókerületben (ide tartozik még többek között Biatorbágy, Budajenő, Budaörs, Solymár, Piliscsaba, Zsámbék és Herceghalom is) senki nem tudta megszorongatni a kormánypártot, a baloldali összefogás színeiben induló Szabóné Müller Timea Nóra 26,76 százalékot kapott, a Jobbik jelöltje 11,22 százalékot, az LMP-é 10,86-ot. (Akkor is, most is ugyanazokat a jelölteket indítja a két utóbbi párt, előbbi Császárné Kollár Tímeát, utóbbi Szél Bernadettet.) Pusztán a 2014-es eredményből kiindulva, a körzet az ellenzék által esetleg nyerhető kerületek képzeletbeli listáján nagyjából a 45. legkönnyebb célpont lehet a KOM kutatása szerint.
A mostani felmérések szerint:
- Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 35,4 százalékon áll,
- Szél Bernadett (LMP) 15,5 százalékon,
- Császárné Kollár Tímea (Jobbik) 12,4 százalékon,
- Tóth Zoltán (DK) 8,7 százalékon,
- Szemző Áron (Momentum) pedig 2,2 százalékon.
- A bizonytalanok aránya itt 25,8 százalék.
Az ezer megkérdezett 37 százaléka szerint romlott az elmúlt évben a gazdasági helyzet, 28 százalék szerint javult, a többiek nem válaszoltak. A kutatás szerint 45 százalék kormányváltást szeretne, 37 százalék a kormány maradását akarja. A közpénzeket a megkérdezettek 46 százaléka szerint a korábbiaknál rosszabbul, mindössze 19 százalék szerint jobban használták fel.
A kutatás megjegyzi, az ellenzéki pártok szavazóinak másodlagos-harmadlagos preferenciái meglehetősen kialakulatlanok. A Fidesz-jelöltre kevesen szavaznának át, de sokan vannak, akik egyelőre tanácstalanok, vagy legalábbis azok lennének, ha az eddig általuk támogatásra kinézett jelölt visszalépne. Ezért a versenynek kevesebb résztvevőre szűkülése önmagában itt sem csökkentené döntő mértékben a fideszes előnyt. Azonban a kutatás közvetett becslése szerint, ha a kampány nyomán "minden, most még e tekintetben nem nyilatkozó polgár a jelenlegi egyéb nézetei alapján statisztikailag várható preferenciát alakítaná ki a Szél és a Fidesz jelölt közti ki-ki választás tekintetében", akkor az előbbi már 43 százalékot szerezne.
Ám ha csak a jelenleg is kialakult véleménnyel rendelkezők szavaznának egy ilyen kétjelöltes versenyben, akkor csak 35 százalékig jutna el. Szél Bernadett a legesélyesebb, de elsődleges preferenciák tekintetében Császárné is nagyon erős, ám őt a másod- és még többedik preferenciák beszámítása után még az egyébként leszakadó Tóth Zoltán is beéri.
Mindez ábrázolva így néz ki:
A Pest megyei korábbi fórumon az hangzott el, hogy ha a DK pártvezetői úgy döntenek, Tóth kész visszalépni Szél javára, Szemző ezzel a kérdéssel később foglalkozna, az LMP társelnöke pedig nem akart választási technikákról beszélni. A Jobbik jelöltje úgy fogalmazott, 106 indulóval vágnak neki a választásoknak, nem lépnek vissza senki javára.
(Az azóta eltelt időszakban volt egy hódmezővásárhelyi Fidesz-pofon, azóta a Jobbik elkezdett nyitni az LMP felé, a zöldpárt sem annyira elzárkózó már, ahogy a Momentum sem. Tehát a választások közeledtével már nem annyira merevek az ellenzéki frontok, erről bővebben ide kattintva olvashat.)
Megjegyzés: A fővárosi körzetben nem esik szó az Együtt jelöltjéről, ennek az oka, hogy a választókerületben folytatott kérdőíves kutatás kezdetén nem volt jelöltje, csak a kutatási terepmunka előrehaladott szakaszában jelentették be, hogy a korábban dunaújvárosi indulóként figyelembe vett Mihalik Zoltán lesz az ottani jelölt. A kutatók ezért őt nem vették figyelembe, elemzésükben megjegyzik, „nem látunk komoly okot annak feltételezésére, hogy ez érdemben befolyásolná az ott kapott eredményeket”.
Módszertan: Az adatfelvétel a Pest 2. OEVK-ban január 31-e és február 20-a között, Budapest 4. OEVK-ban február 2-a és február 18-a között zajlott, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a ZRI Závecz Research Intézet végezte. A kapott adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyozták, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét. Az elemzés módszertani részleteit és további eredményeit a Közös Ország Mozgalom honlapján, továbbá ezen a linken találja.
