2018. március. 01. 10:28 MTI Utolsó frissítés: 2018. március. 01. 11:13 Itthon

Földhivatali adatokkal kereskedett egy polgármester és egy ügyvéd

Belekevertek egy ügyintézőt, ráadásul az önkormányzatnak is kárt okoztak. Vádat emeltek ellenük.

Hivatali visszaélés bűntettével vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy ügyintézőt, aki polgármestere utasítására 137 esetben szerzett be jogellenesen tulajdoni lapokat – közölte a megyei főügyészség vezetője. A vádirat lényege szerint a szabolcsi település önkormányzatánál több évtizede köztisztviselőként dolgozó ügyintézőt a polgármester 2015 elején arra utasította, hogy különböző ingatlanok tulajdoni lapjait kérje le neki hivatali számítógépén az ingatlan-nyilvántartási adatokat tartalmazó TakarNet rendszerből.

Az ügyintéző jogosult volt használni a rendszert, amiből az önkormányzat a hivatali feladatainak ellátásához ingyenesen kaphatott adatokat, így például tulajdonilap-másolatokat. Más célra viszont a rendszer adatai nem használhatóak ingyenesen, amivel a vádlottak tisztában voltak – ismertette a főügyész. Közölte: a polgármester arra is utasította az ügyintézőt, hogy a jogosulatlan lekérdezéseket úgy tüntesse fel a rendszerben, mintha közérdekű bejelentések elintézéséhez kellenének. A település vezetője mindezt ügyvéd ismerőse kérésére tette, aki nyolcvannyolc esetben fel is használta a jogosulatlanul lekért tulajdoni lapokat munkájában. A bűncselekmény révén kár is érte az önkormányzatot, mert a jogosulatlan lekérdezések miatt 302 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a polgármesteri hivatalt a Földmérési és Távérzékelési Intézet.

Az ügyintézőt tettesként, a polgármestert és az ügyvédet felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolja az ügyész, aki azt indítványozta, hogy a bíróság mindhármukra felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki – tette hozzá Zsíros Zsolt.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.