Megfeszített munkát, teljes erőbedobást kért a Fidesz és a KDNP képviselőitől a választásig hátralévő időszakra a kormánypártok évadnyitó frakcióülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök nem beszélt a vejével kapcsolatban felvetődött korrupciós vádakról. Az ügy a hvg.hu-nak nyilatkozó képviselők szerint „lehet szúnyogcsípés is”, de meg is rengetheti a Fideszt.
Aki azt mondja, hogy benne vagyunk a kampányban, az nagyon félreértett valamit. Ami eddig volt, az smafu, a kampány most kezdődik
– igyekezett feltüzelni a Fidesz és a KDNP képviselőit a kormánypártok visegrádi évadnyitó frakcióülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök szerda esti helyzetértékelésében többször is hangsúlyozta: bár a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz kétségkívül jól áll riválisaihoz képest, és toronymagasan vezet előttük, ez nem ok arra, hogy a párt elbízza magát, arra meg végképp nem, hogy képviselői hátradőljenek.
A hivatalosan szombaton kezdődő kampányidőszakkal a képviselő-jelölti ajánlások folyamata is megindul. Orbán szerint a legfontosabb feladat, hogy az aláírásgyűjtésektől a közvetlen választás előtti mozgósításig ébren tartsák annak a nagyjából 2,2 millió szavazónak a lelkesedését, aki a Fidesszel szimpatizál. Nehogy azt higyjék, hogy lefutott a meccs, a Fidesz már nyert, és nem is kell elmenniük szavazni.
A miniszterelnök – tőle nem szokatlanul – egy sporthasonlattal, a formaidőzítés kérdését boncolgatva lamentált azon, vajon jó-e, ha egy párt nem a verseny (a választás) idején éri el teljesítménye (népszerűsége) csúcsát, hanem már hosszabb ideje ebben a formában van. Válasz helyett azonban inkább a feladatot adta ki: még két hónapig meg kell tartani a csúcsformát.
A választási győzelem mértékéről – tehát, hogy lehet-e és kell-e kétharmaddal nyerni – ahogy a fél, illetve egy évvel ezelőtti helyzetértékelésében, ezúttal sem beszélt a Fidesz elnöke.
„Ha elvisszük az urnákhoz a 2,2 millió szimpatizánst, emberi számítások szerint rendben leszünk”
– mondta a résztvevők szerint, amiből az is következik, hogy a bizonytalan szavazókért szóló küzdelembe nem száll be a Fidesz, csak a sajátjait akarja biztosan megtartani. (Az atv.hu forrásai szerint Orbán úgy fogalmazott, hogy így „azt a politikai luxust" élvezhetik majd az abszolút többség megszerzésével, koalíciós partner nélkül, ismét egyedül kormányozhatnak.)
Szúnyogcsípés vagy atombomba?
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy mindenkinek fel kell készülnie a támadásokra, méghozzá durvákra, mert az életéért küzdő ellenzék mindent be fog vetni.
„Mindent meg fognak próbálni, mindent állni kell” – magyarázta Orbán, akin a hvg.hu-nak nyilatkozó résztvevők egy része úgy látta, évtizedes politikai tapasztalatai és dörzsöltsége ellenére is „mellbevágta” az a roham, amivel legújabban a családját támadják.
Név szerint Orbán egyébként sem az apja, sem testvére, sem a sokmilliárdos csalási ügyben az unió csaláselleni hivatala, az OLAF célkeresztjébe került veje, Tiborcz István cégügyeire nem tért ki, és nem pedzegették azt az értékelését követő beszélgetésben a képviselők sem.
Pedig egy két évvel ezelőtti frakcióülésen még többen is szóvá tették, hogy a pártot akkoriban körüllengő korrupciógyanús ügyeket (például a felzárkóztatási pénzek százmillióival elszámolni képtelen romaügyi miniszterelnöki biztos, Farkas Flórián és a vesztegetési botrányba keveredett Mengyi Roland botrányait) – egyre nehezebb megvédeni a Fidesz mellett addig elkötelezett szimpatizánsok előtt.
A miniszterelnök akkor jogosnak nevezte a felvetést. Igaz, nagy jelentőséget nem tulajdonított a botrányoknak, mondván hat év kormányzás alatt „bizonyos mértékig normális”, ha elkopik és egyesek szavazóknál elveszti az erős érzelmi kötődést egy párt, de attól még szerinte a pártra fognak szavazni.
A hvg.hu-nak most több képviselő is arról beszélt: nehéz megjósolni, hogy hová futnak ki az utóbbi napokban előkerült ügyek.
"Megmaradhatnak szúnyogcsípések szintjén is, de meg is rendíthetik a Fideszt, mert ha igazak, akkor ezeket nem lehet megvédeni”
– latolgatta egy képviselő.
MSZP, Jobbik
Az életéért küzdő ellenzéket az MSZP esetében egy ponton egyébként szó szerint is értette Orbán: a Párbeszéddel történt összefogásból, és a kívülről hozott miniszterelnök-jelöltből a szocialisták szerinte nem tudtak profitálni, így szerinte „rezeg a léc”, hogy az együtt induló két párt átlépi-e a pártszövetségként rájuk vonatkozó 10 százalékos bejutási küszöböt. „Hogy hosszú távon jó-e a Fidesznek az MSZP ki- és szétesése, azt most hagyjuk” – ironizált a résztvevők szerint Orbán – utalva a pártban közkeletű elméletre, miszerint a Fidesznek az az érdeke, hogy az MSZP jelenlegi állapotában maradjon meg, a további amortizálódása ugyanis Orbán Viktor 2009 óta dédelgetett centrális erőtér stratégiájának bedőlését is jelentheti.
(Az eddig nagyjából megvalósulni is látszó elképzelés lényege, hogy a Fidesztől jobbra és balra is nagyjából azonos erősségű (illetve inkább gyengeségű) pártok állnak, az „erőtér” közepén pedig egyedüli kormányzóképes erőként áll a Fidesz. Ha viszont az erőtér egyik oldalán végzetesen meggyengül az egyik szereplő, akkor a felmorzsolódó párt támogatói átmennek a megmaradt legnagyobb ellenzéki erőhöz – jelen esetben a Jobbikhoz –, amivel felborul, kétpólusúvá válik a rendszer, és megerősödhet a rivális szervezet.)
Az áprilisi választás tétjének az ország szuverenitásának megtartását nevezte a miniszterelnök, és hosszabban beszélt a folyamatról, amivel a jelenlegi pénzügyi, energia-, és médiafüggetlenségét szerinte kivívta a kormány az elmúlt nyolc évben, és elérte, hogy az ezekkel kapcsolatos stratégiai döntések ne mások kezében legyenek.
Utóbbi miatt nevezte fontosnak a miniszterelnök a lassan harmadik éve napirenden lévő, a kormányzati kommunikációt is hosszú ideje meghatározó migráció kérdését is, hangsúlyozva, hogy nem kizárólag kommunikációs elemről, hanem Európa és az ország jövőjét valóban meghatározó jelenségről van szó.
Orbán nemzetközi példákkal is igyekezett alátámasztani, hogy „minden erről szól egész Európában is”: emiatt nem tudnak kormányt alakítani Németországban, ezért jön fel Olaszországban Berlusconi, ezért tudta megnyerni a választást a Sebastian Kurz vezette osztrák ÖVP. A tét itthon is az, engedjük-e bevándorlóországgá alakítani Magyarországot” – utalt vissza korábbi gondolatmenetére a kormányfő.
A frakcióülés második napján a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antaltól hallgattak beszámolót a kampány állásáról és eligazítást a választási teendőkről. A propagandaminiszter belső felmérésekkel igazolta a képviselőknek, hogy a migráció témája telitalálat a kormánypártok szempontjából, az emberek továbbra is nagy problémának tartják, így a kampányban egészen biztosan ezt a vonalat viszik, illetve erősítik tovább.
MSZP+DK= -33 százalék?
Az ellenzéki összefogás hatékonyságát elemezve Rogán Antal arról beszélt, hogy bármilyen felállást is vizsgáltak, még a két ideológiailag legközelebb álló párt, az MSZP és a DK együttműködése sem vezetett oda, hogy a két szavazótábor teljes egészében összeadódjon. Az átjárás szerinte legfeljebb 65-70 százalék lehet, a fennmaradó egyharmadból pedig akkor is a Fidesz profitál, ha a korábbi pártjuk nélkül maradók szimplán csak nem mennek el szavazni.
A miniszter értékelése szerint a Jobbik sincs jobb helyzetben: Vona Gábor személyére a párt nem tud személyes kampányt építeni, mint Szél Bernadettre mondjuk az LMP, mert a népszerűsége messze elmarad a két másik ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjétől.
Rogán Antal a miniszterelnökhöz hasonlóan szintén beszélt arról, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint jól áll a Fidesz, bármikor lehet ebben elmozdulás. A legnagyobb veszély szerinte is az, ha a szavazók azt gondolják, hogy minden rendben, és nem is mennek el az urnákhoz, ezért azt kérte a képviselőktől, hogy legyenek minél erősebb, személyesebb kapcsolatban a választóikkal.
