Egy határ menti település lakója haza se mehet, ha a belügyminiszter szerint „nemzetközi védelem biztosítása érdekében” segíti vagy anyagilag támogatja külföldiek belépését Magyarországra, „és ezzel Magyarország közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet veszélyezteti” – ez derül ki a kedd késő este benyújtott törvényjavaslatból.

„Az idegenrendészeti távoltartásról” szóló előterjesztést – „A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről” és „A bevándorlási finanszírozási illetékről” szólóval együtt – Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője jegyzi, és zöme már korábban ismertté vált. A szöveg alapos elolvasása után azonban kiderül, hogy tévedtek azok, akik a rendszerváltozás előtti, rossz emlékű határsávengedély visszahozását látták benne. Többről van szó.

A kitiltás ugyanis vonatkozhat a határ mentén élőkre is, mert a kivételek között csak a határvonallal közvetlenül érintkező települések önkormányzati képviselői szerepelnek. Vagyis aki egy ilyen településen él, de nem választott képviselő, az haza sem mehet, ha „bevándorlássegítőnek” minősítik. Ha pedig olyan, a határtól kevesebb mint 8 kilométerre fekvő, de a határvonallal nem érintkező faluban lakik, akkor az sem menti meg, ha tagja a helyi képviselő-testületnek.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy ez érvényes lehet a ferihegyi vagy a debreceni, győri, pécsi, hévízi nemzetközi repülőtér, valamint a budapesti Duna-parton valamelyik nemzetközi hajóállomás 8 kilométeres körzetében lakókra is, mert a szövegben kétszer is hivatkozott 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ezeket is beleérti a „külső határ” fogalmába. Vagyis esetleg a budapesti lakásába se mehet be, akire lesújt a törvény szigora, és el se repülhet külföldre, mert nem közelítheti meg a repülőteret.

A kitiltás a javaslat szerint nem alkalmazható a diplomatákra, a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament képviselőire, az ombudsman azon munkatársaira, akik a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozása érdekében törvény alapján látogathatnak a határra, továbbá a menekültügyi eljárásokban részt vevő jogi képviselőkre. Azt is kimondja a szöveg, hogy idegenrendészeti távoltartás a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején rendelhető el hat hónap időtartamra, de legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére – csakhogy a kormány ezt a válsághelyzetet folyamatosan fenntartja annak ellenére, hogy kevés új menekült érkezik a határra.

Abból, hogy három külön törvényjavaslatot nyújtottak be, az is egyértelmű, hogy a minősített többség csak „A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről” szólónak az elfogadásához szükséges, mert abban módosítanák a nemzetbiztonsági törvényt. Vagyis a külföldi támogatási pénzek 25%-ának illeték címén történő elkobzását és a kitiltás lehetőségét akkor is törvénybe lehet iktatni, ha a jogvédő szervezetek „bevándorlásszervező” tevékenységét kétharmad híján nem sikerül engedélyhez kötni – és ez a kettő is éppen elég ahhoz, hogy a működésüket ellehetetlenítse.