Jogsértőek és ezért semmisek azok az MNB határozatok, amelyeket Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozott a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – erősítette meg a Kúria az MNB által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban. A legfőbb bírói fórum a jegybank kérésével ellentétben ugyanis helybenhagyta a jegybank határozatait megsemmisítő elsőfokú ítéletet. Egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezték az MNB-t.

Vagyis kiderült, hogy még a nagy vihart kavaró brókerügyekben is szabálytalanul büntette meg a vélelmezett felelősöket az MNB.

Windisch László, az MNB felügyeleti ügyekért felelős alelnöke ugyanis 2016-ban személyesen határozott például arról, hogy a lehető legmagasabb, húszmillió forintos bírságot kell fizetnie a különböző brókerügyek azóta már vádlottá lett 11 tisztségviselőjének, amiért nem működtettek olyan ellenőrzési rendszert, amelyekkel kiszűrhetők lehettek volna a visszaélések. Csakhogy ehhez neki nem volt joga - mondta ki a Kúria.

A problémát az okozza, hogy meglehetősen kreatívan értelmezte az MNB-alelnök a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat. A bíróság szerint többek között azért semmis két döntése, mert azokat a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak (PST) - kellett volna meghoznia, ehelyett Windisch – aki a határozatokban végig egyes szám első személyben ír – a dokumentumokat a tanács hatáskörének elvonásával hozta meg. Márpedig a törvényi előírásokat nem lehet belső ügyrenddel felülírni – figyelmeztetett már az első fokon eljáró bíróság is. A kiadmányozás joga ugyan átruházható, de ettől még nem következik, hogy a döntéshozatal is átadható – hangzott el a Kúrián.

Ez igencsak kínos hiba az MNB részéről, amely folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi szervezetek törvényes működése felett. Havonta több száz határozatot hoz a jegybank, s oszt ki ezekben összességében milliárdos nagyságrendű bírságokat. Az igazán fontos ügyek – az alelnöki hiba miatt talán a legkínosabbak – az MNB kommunikációjában az ellenőrzési rendszer sikersztorijaként idézett brókerügyek voltak, ezekből akkor összesen 220 millió forint jött össze (az azóta újraírt szabályok alapján ma már 5,5 milliárd forint lenne). Több ilyen határozatot összehasonlítva szembetűnő a hasonlóság: azokat mind Windisch hozta, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) felhatalmazása alapján.

Ez pedig csak látszólag formai hiba, valójában a döntések érdemére is kihat – erre utal az is, hogy a bíróság megsemmisítette a kifogásolt határozatot. Az MNB nyilvánosan elérhető határozatai alapján a felügyeleti alelnök 2014 áprilisától kezdve a bíróság által jogsértőnek talált módon hozza döntéseit.

A szervezet presztízsén esett csorba lehet a magyarázata annak az ingerült hangvételű és terjedelmes közleménynek is, amit a HVG korábbi cikkére reagálásként adtak ki. "Bár az alsóbb fokú bíróság ítéletében – az MNB álláspontja szerint tévesen – formai szempontból az eljárási jogkérdésben a brókervádlottak álláspontjának adott helyt, de a bírósági eljárás még nem zárult le" – áll a közleményben. Hozzátéve, az MNB a Kúria előtt is határozottan és következetesen képviseli, hogy bírsághatározata formailag is mindenben megfelelt a jogszabályoknak. Bíztak továbbá abba is, hogy Kúria „orvosolhatja az ügy kapcsán az I. fokú bíróság ítéletének hibáját”. A cikknek azon állítására – miszerint a bírósági ítélet óta mégis megváltozott a jegybank határozatszerkesztési gyakorlata – nem tért ki a közlemény.

Azt ugyanis, hogy jogos a bírói kritika, a fellebbezés ellenére voltaképpen beismerte az MNB is. A nyilvánosan elérhető határozatoknál szembetűnő ugyanis, hogy 2017 áprilisa óta megváltozott a határozatszerkesztési gyakorlata. E szerint azóta már nem Windisch, hanem az MNB határoz, amit az alelnök már csak mint „kiadmányozó” ír alá, és nem a saját, hanem a tanács nevében. Vagyis önként kijavította a hibát a jegybank, bár a Kúriának írt soron kívüli elbírálást kérő beadványában ezt a körülményt még elhallgatta.

A semmisség egyelőre csak azokban az ügyekben érvényes megállapítás, amelyben konkrétan kimondták. Az MNB-határozatokat ugyanis többen, többféle indok alapján megtámadták (s ezek közül több per még folyamatban van): azokon fogást pedig egyelőre csak az alelnök szerepe miatt lehetett találni. A felülvizsgálati eljárásban, a Kúrián született ítéletek alapján azonban minden Windisch által jegyzett határozatott sikerrel lehetne megtámadni. Az idő pedig ketyeg, a vonatkozó törvényi előírás alapján ugyanis azt követően, hogy tudomást szerzett a mulasztásról vagy kötelességszegésről, az MNB-nek maximum három éve van a bírság kiszabására. Ami ez esetben azt jelenti, hogy márciusban letelik a jogvesztő határidő, tehát akkortól már nem tudja újra megbírságolni a korábban megbüntetetteket.

A Kúria döntésére a Magyar Nemzeti Bank úgy reagált: tiszteletben tartja az ítéleteket, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indoklás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében. A közleményben szereplő indoklás szerint a PST kiadmányozási jogát vezetőre delegálhatja a rugalmasabb döntéshozatal érdekében, ám a jegybank másként értelmezi a "kiadmányozás" szót, mint a Kúria. Amíg a bíróság szerint ez kizárólag aláírási jogosultságot biztosít, az MNB érvelése szerint "döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben".