"Vona Gábor titokban Jemenben járt: Egy Szaddam pénzelte szélsőséges párt rendezvényén szónokolt"; "Vona a könyvét is telerakta iszlámimádattal"; "Újabb leleplezés: Vona Gábor mindig is az iszlám érdekeket képviselte" - napok óta ezeket és ehhez hasonló címeket olvashatunk a kormányzati agitprop olyan kiválóságaiban, mint az Origo, a Ripost vagy a 888.hu.

A tényfeltáró jelleggel íródott akármik általában azt a tényt tárják fel, hogy Vona Gábor még alig pár éve is kötődött az iszlámhoz; hogy Törökországban hitet tett Allah mellett, ráadásul törökül; és hogy mindezzel összefüggésben számos alkalommal tett hitet Izrael ellen, egyébként meg "titkos együttműködési szerződést is kötött Iránnal", amelynek lényege, hogy a jobbikos vezetésű Tiszavasvári "azonnali hatállyal testvérvárosává fogadta az iráni Ardabilt." Ja, és egyszer behívta Magyarországra az iráni Forradalmi Gárdát, választási megfigyelőnek (egyébként milyen jól jöttek volna ezek a gárdisták, hogy udvariasan félretolják az MSZP politikusának útjában álló kopaszokat az alkotmányról elnevezett utcában).

Na de. Mielőtt megkérnénk e jeles orgánumokat, hogy olyanokat írjanak, amikről eddig nem tudtunk, idézzünk fel néhány olyan eseményt is, amelyek félő, a feledés homályába vesznek. Egyébként nagyrészt megírták ők is anno, csak azóta általános amnéziát hirdettek.

Európában sok helyen félnek az iszlámtól, és ellenségesen néznek rá, de Magyarország nem ilyen hely

- jelentette ki Orbán csak két éve, amikor Budapesten fogadta Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi államfőt. Orbán szerint

az iszlám a világ nagy lelki és szellemi alkotása, amiről csak a tisztelet hangján lehet beszélni.

Ugyancsak az egyiptomi államfőnek hangsúlyozta Orbán, hogy

amikor egy másik ország, egy másik kultúrához, mondjuk, az iszlám kultúrához tartozó országról beszélünk, akkor mindig a tisztelet hangján beszélünk.

Aztán ott vannak az arab bankárok, részben nemzetbiztonsági rizikók, akik mindig illedelmesen bekopognak, mielőtt bejönnek az Orbán-családdal bizniszelni, velük Orbán a következőket osztotta meg:

Önök egy másik civilizációból, egy másik kultúrából érkeznek, és nem mindegy, hogy egy más kultúrából érkező üzletember delegációt, befektetőt, vagy csak idelátogató családot hogyan fogadnak. (...) itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is tisztelettel fogadják. Az iszlámot, az Önök civilizációs gyökereit itt rendkívül nagyra értékelik, mi úgy tekintünk arra, mint egy nagy lelki és szellemi építményre, amely nélkül a világnak azon a részén sem béke, sem boldogság, sem kiegyensúlyozott emberi élet nem jöhetne létre. Ezért számunkra az iszlám világból érkezett emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem egy magas civilizáció képviselőiként üdvözöljük őket, és nem szégyellünk időnként tanulni sem tőlük.

A NER annyira tiszteli a másik civilizációból jött iszlám kultúrát, hogy időnként gigamecsetet is építettne Budapesten, jó, ez egyelőre ötlet szinten maradt, de a kormányfő azért megindokolta, éspedig a nálunk tanuló muszlim diákok nagy számával.

Ami pedig a magyar-iráni együttműködést illeti: nem Vona Gábor, hanem Semjén Zsolt írt alá tavaly áprilisban rejtélyes, és számos nemzetbiztonsági rizikót jelentő nukleáris megállapodást az autokrata, keresztényüldöző teheráni rezsimmel.

Ha tehát a nevezett kormánypárti médiáknál dolgozó kollégáink emberek meg akarják ismerni a múlt minden szegmensét, még megtehetik. Nincs sok közös barátunk, de a Google az.