A hvg.hu is szemlézte azt a portrécikket, amelyet a Financial Times közölt csütörtökön a magyar miniszterelnökről. Ebben Orbán Viktor ugyan nem szólalt meg, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő többek között igen. Kovácsnak viszont nem tetszik az elkészült anyag, szerinte a lap mellélőtt. Megint.
Blogján, az About Hungaryn Kovács pénteken azt írta: tudja, hogy a cikk sokáig készült, így reménykedni lehetett abban, hogy ha ennyi energiát és időt fordítanak rá, kiderül belőle valami új arról, miért olyan sikeres a magyar kormányfő. "Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a szerzők fejében már sokkal azelőtt megszületett a következtetés, hogy papírt ért volna a tolluk, és amit kapunk, az egy újabb része a Financial Times szokásos narratívájának Orbán Viktorról."
"Orbánt a hatalom akarása mozgatja" - kimerítő portrét közölt Orbánról a Financial Times
A lapnak Orbán nem volt hajlandó nyilatkozni, de Soros György például igen.
Kovács hosszan sorolja azokat a fordulatokat, amelyeket valóban gyakran lehet olvasni Orbánról a nyugati sajtóban: egykor liberális demokrata, fiatal, radikális aktivista, aki nemzeti populista lett, Magyarországot pedig félig autoriter rezsimmé változtatta a bírói szabadság erodálásával, a hozzá lojális szereplők kulcspozícióba helyezésével és az ellenzék szétzúzásával. A kormányszóvivő azt is zokon veszi, hogy az FT Orbánt "rendkívül agresszívnek" titulálja, olyasvalakinek, aki "a hatalom hajszolása érdekében változtatja a politikai ideológiáját". Azt is felrója, hogy a cikk szerint a korábban vallásellenes miniszterelnök azért fordult a vallás felé, mert az politikailag "kifizetődött".
Ezután Kovács arról írt, hogy ha április 8-án az emberek újra Orbánnak és a Fidesz-KDNP-nek adnak felhatalmazást, arra rengeteg okuk lesz – olyan okok, amelyekről csak nagyon ritkán, ha egyáltalán beszámol az FT. Ilyen szerinte egyebek mellett az ország gazdasági fellendülése, több tízezer embert visszatérése a munka világába, a devizahitelek kivezetése, az IMF-hitel visszafizetése, az emelkedő fizetések és fogyasztás.
Kovács szerint a lap számára Soros György mindig filantróp lesz, sosem politikai szereplő, és a lap tagadja a Soros-terv létezését, annak ellenére, hogy az egy írott dokumentum. Nem veszik továbbá figyelembe, hogy Soros mennyi pénzt költött lobbizásra és azokra a civil szervezetekre, amelyek agresszív, ideológia vezette politikai terveit erőltetik. Azzal is baja van, hogy idézik az üzletember hamis állításait az Orbán apjának juttatott kvázi bányászati monopóliumról – amikor Orbán Győző cégeinek csak 4-6 százalékos a piaci részesedésük –, ugyanakkor nem írtak arról, hogy Soros és a Nyílt Társadalom-hálózat beavatkozik a politikába.
Az újságírók – füstölög tovább Kovács – szögesdrót kerítésről írnak, amely azért épült, hogy "kívül tartsa a Szíriából és a Közel-Keletről (sic) érkezett menekülteket (sic)", de nem ismeri el, hogy Magyarország a kerítésépítéssel az unió külső határát és a schengeni övezetet védte.
A kormányszóvivő szerint Orbán története egy igazi magyar patriótáé, aki hisz a magyar emberekben, és Magyarország nemzeti érdekeiért harcol. "De ezt a sztorit nem fogják a Financial Timesban olvasni" – jegyezte meg.