Itthon Domány András 2017. december. 01. 14:46

Ab: Valótlanságot állítani még választási kampányban sem szabad

Domány András
Szerzőnk Domány András

Jogosan ítéltek el rágalmazásért egy jelöltet, aki mindenféle bűncselekménnyel vádolta meg ellenfelét, holott ez nem volt igaz.

Nem volt alkotmányellenes, hogy egy korábbi polgármesterjelöltet rágalmazásért elítéltek – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az illető jelölt még 2010-ben egy kampányfüzetben lopással és más, konkrétan részletezett bűncselekményekkel vádolta meg ellenfelét, a hivatalban lévő polgármestert. Amikor azonban ez utóbbi beperelte őt, és a bíróság elrendelte a valóságbizonyítást, akkor nem tudta bizonyítani, hogy állításai igazak voltak. 

Az érintett azért fordult az alkotmánybírákhoz, mert szerinte a büntetéssel megsértették a véleménynyilvánítási szabadságát, és szerinte azért sem ítélhették volna el, mert akkori tudása szerint igaznak tartotta, amit leírt a vetélytársról.

Az Ab most viszont kimondta: továbbra is igaz, hogy a közszereplőknek többet kell eltűrniük, mint másoknak, de ez nem korlátlan. Továbbá aki jelöltként indul egy választáson, az ezáltal maga is közszereplővé válik. Azt viszont a bíróság joga eldönteni, hogy egy kijelentést véleménynek vagy tényállításnak tart, és ez utóbbi esetben jogosan követeli meg a vádlottól, hogy bizonyítsa, amit állított.

Ráadásul az adott esetben kiderült, hogy a jelölt tudatosan hazudott ellenfeléről, mert jelen volt olyan fórumokon, ahol tisztázódott, hogy a vádak nem igazak. Ezért az Ab elutasította az alkotmányossági panaszt, az elítélés érvényes marad.

Hasonlóan járt az a polgár is, aki települése polgármesterét és jegyzőjét több levélben törvénytiprónak, hazudozó aljas hitvány embernek nevezte, és emiatt becsületsértésért elítélték. A bírák szerint ugyanis „a közügyek megvitatása során kifejtett vélemény határa az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának sérelme, az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlése”.

Az Ab sokadszor hangsúlyozta: a testület nem további fellebbezési fórum, ahová a helytelennek tartott ítéletekkel szemben lehet fordulni, hanem kizárólag az alaptörvénybe ütközést vizsgálja. Nem feladata azt elbírálni, hogy az adott esetben a bíróság helyesen ítélte-e meg a vádlott kijelentéseit, tehát azok tényleg túlmentek-e a véleményszabadság jegyében megengedhető határon.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.