A nem kormánypárti sajtó mellett az ítélkezők lettek a fő Fidesz-célpontok a választáshoz közeledve.
„Erről nem nyilatkozom” – így „állt ki” Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bírói karért. Arról kérdezték, hogy mit szól Budai Gyulának, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága fideszes alelnökének ahhoz a kijelentéséhez – amit egy bekapcsolva felejtett mikrofon révén hallhatott az ország –, hogy minden bíró „komcsi”. Más kérdés, hogy Handótól már nem is vették igazán zokon a cserbenhagyást. „Azon már régen túl vagyunk, hogy tőle várjuk, hogy megvédjen minket” – mondta a HVG-nek egy fővárosi bíró.
Lázár János kancelláriaminiszter már név szerint ment neki Baka Andrásnak, az egykori Legfelsőbb Bíróság elnökének, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi bírájának. A miniszter Baka sértettségének tudta be azt a kúriai döntést, amely kimondja, hogy a tao is közpénz, így például Mészáros Lőrinc sem titkolhatja tovább, mire mentek el a felcsúti focinak címzett tao-milliárdok. A Kúrián, választási ügyekben illetékes tanács tagjaként ítélkező Kárpáti Magdolnának pedig felróják, hogy a „Soros-bérenc” Majtényi László felesége. Személyes támadások korábban is voltak, például 2014-ben az volt egyes szalagcímekben „büdös”, hogy a Molnár Gyula MSZP-elnököt felmentő Mészár Róza a Gyurcsány Ferenccel is jó kapcsolatot ápoló Varga Jenő felesége.
„Nemcsak a képviselők szája jár, hanem a jogalkotó keze is” – értékeli a helyzetet Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte évek óta nem tekinthető függetlennek az igazságszolgáltatás, és ezt most már a bírói karon belül is veszélyben látják. „A magyar bírósági szervezet 2010 óta napjainkig több lényeges változáson esett át, ami érintette a bírói függetlenség több elemét” – erről Halász Etelka, a Fővárosi Ítélőtábla bírája beszélt a közelmúltban egy nemzetközi bírói fórum előtt. Hozzátéve: „A számos korrekció ellenére maradtak a szabályozásnak olyan elemei, amelyek az igazságszolgáltatásban a mai napig működési zavarokat, a bírák elégedetlenségét, továbbá egyéb nemkívánatos következményeket idéznek elő.”
A fő csapást még 2012-ben mérték a harmadik hatalmi ágra. Az új bírósági rendszer kialakításakor, a hatékonyság jelszavával, központosítást hajtottak végre, a változások élére pedig politikai jelöltet ültettek Handó személyében. A kényszernyugdíjazással – ha nem is egykönnyen – meg lehetett szabadulni a tapasztalt, éppen ezért önjáró bírák többségétől. A kormányfővel nem titkoltan jó viszonyt ápoló Handóból – aki Szájer József felesége, már csak ezért is visszás mások családi kapcsolatainak elmarasztaló emlegetése – a politika nem csinált ugyan főbírót, mert azt nyilván nehezen lehetett volna lenyeletni, de a hatalma nagy.
Handót a kollégái kezdetben elismerték, nyilván nem függetlenül évtizedes bírósági vezetői tapasztalatától. Megválasztásakor ráadásul hangzatos ígéreteteket is tett. A pereskedőknek szakszerű és gyors ítéleteket, a bíráknak pedig kiegyenlített munkaterhet és fizetésemelést ígért. Csakhogy utóbbiakból az elmúlt hat év alatt semmi sem lett.
Részletek a csütörtöki HVG-ben.
