Már az is érdekes, hogy a külügy az emberi jogokról rendez fórumot a kínai és azeri vezetők előtt hajbókoló magyar kormánytagok ismeretében, de az már kifejezetten humorérzékre vall, hogy ezt Mikola István nyitja meg.
Ismeri a viccet, amikor Mikola "Szinglihorda" István felszólal az emberi jogi konferencián? Nos, ez nem vicc, valóban a külügyi államtitkár nyitotta meg kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium által 10. alkalommal megrendezett Emberi Jogi Fórumot. A kezdeményezés 2008-ban indult, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 60. évfordulója alkalmából. 2008-ban persze kicsit máshogy állt a magyar kormány az emberi jogokhoz, az azokat védő civil szervezetekhez, mint ma.
Ma például fiatalkorúakat kiemelünk a gyerekvédelmi törvény hatálya alól csak azért, mert illegális migránsoknak nevezzük őket. Ma Szijjártó Péter megértően beszélget a mianmari vezetéssel, "Magyarország támogatja Mianmart erőfeszítéseiben, hogy úrrá legyen a jelenlegi helyzeten", ez alatt azt értve, ami hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatást hajt végre a rohingyák lakta nyugati országrészeken. Közben a külügyminiszter Duterte rendszerét méltatja, Orbán Viktor pedig hol az azeri elnök előtt hajol meg, hol a kivégzésekben világelső Kína miniszterelnöke elől pucolja el a tiltakozókat. A civiltörvényt pedig még nem is említettük.
Szóval ez a magyar kormány évente megrendezi az Emberi Jogi Fórumot, hogy megbeszélje az aktuális kérdéseket. Az a tény, hogy ezt Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár nyitja meg, már mutatja, milyen szinten kezeli az eseményt a kormány – mintha egy állatvédelmi rendezvényt Semjén Zsolt nyitna meg.
His excellency Mr. Mikola meg is emlékezik megnyitójában a világban történő horribilis eseményekről, etnikai tisztogatásokról, és rögtön rá is tér a lényegre: a kontrollálatlan migráció is nagy probléma. Bár Soros neve ez alkalommal nem hangzik el. A másik gond a kisebbségek jogainak védelme, ami az egész megnyitó alatt érezhetően prioritása a magyar vendéglátó félnek – az ukrán oktatási törvény áll a célkeresztben.
Nem hangzik kevésbé furcsán Mikola szájából a "nők jogai" szóösszetétel sem, egy olyan kormány tagjaként beszél, amelynek vezetője nem foglalkozik nőügyekkel, és épp most fordít hátat az Isztanbuli Egyezménynek. És persze nem felejtjük Mikola halhatatlan, 2006-os gondolatait sem: "Az egyén parttalan szabadságvágynak a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy technó." Persze azóta sok víz lefolyt a Dunán, Mikola fordulhatott akkorát, mint a liberális Fidesz a 90-es évek végére.
A 2017-es Mikola felhívja a figyelmet tehát a nők jogaira, a nemek egyenjogúságára, és kiemeli, hogy el kell ítélni a szexuális erőszak minden formáját. Ezekről is lesz szó a kétnapos fórumon, és arról is, hogy a növekvő egyenlőtlenségek világában mik a teendők – a kormány szerint a gyökerénél kell kezelni a bajt, a migrálásra hajlamos néptömegek országában kéne segíteni. Ezért is költött el Magyarország kétmillió eurót többek közt Irakban, Jordániában, Palesztinában.
Mikola erős, száraz szavaival kontrasztban állt Martonyi János korábbi külügyminiszter felszólalása, aki érezhetően gondol is valamit az eseményről. Az eseményre késve érkező Martonyi először szabadkozott, hogy a rossz közlekedési helyzet miatt késett (előzőleg Martin Nesirky ENSZ-tisztségviselő felszólalásában nem zavartatta magát, a Martonyinak fenntartott üresen tátongó szék mellett jelentette ki: "Martonyi János jelenléte szimbolikus jelentőségű"), majd rátért arra, hogy a kereskedelemnek, gazdaságnak, jólétnek semmi értelme nincs, ha nem járnak hozzá emberi jogok. Utóbbiakat ki kell vetíteni a világon mindenhova, még ha ma egyesek szerint az emberi jogok alkonya is jött el.
Martonyi hosszan beszélt az oktatási jogok, a kollektív identitás, a kultúra továbbörökítésének összefüggéseiről, majd ki is mondta, hogy mekkora csalódás neki, ami ezen a téren most Ukrajnában zajlik. Azt is elmondta, hogy többszörös identitások is lehetségesek, és hogy a nemzeti identitás mellett létezik egy európai is – Navracsics Tibor mellett megint egy Brüsszellel nyugtalanítóan megértő hang a kormány közeléből.
Arról nem is beszélve, hogy Martonyi egy árva hangot nem beszélt a fenyegető migrációs nyomásról.
