Az utóbbi időben többször is előfordult idehaza közterületeken, hogy órákon keresztül feküdt egy holttest egy nejlonzacskó alatt. Megkérdeztük, miért van ez így, és mit lehetne tenni ellene. Megoldás volna, ám épp az illetékesek nem látnak okot a változtatásra.
Órákig feküdt egy holttest Újbuda központjában péntek kora délutántól kezdve. A szalaggal körülkerített testet alig takarta egy műanyag fólia. Az elhunyt méltóságát, valamint az arra járók, iskolából hazafelé tartó gyerekek érzékenységét egyaránt sértő eljárás hátterében az áll, hogy ha közterületen hal meg valaki természetes halállal, a területileg illetékes háziorvosnak kell kiszállnia és elvégeznie a halottvizsgálatot. Az adott esetben egy 53 éves férfi vesztette életét, akit a kiérkező mentők sem tudtak már reanimálni.
A fenti esetről annyit sikerült megtudni, hogy mivel az Október huszonharmadika út–Fehérvári út kereszteződésében történt a dolog, elvileg a közelből, a Fehérvári úti egészségügyi központból kellett volna egy háziorvosnak kimennie a helyszínre. Ám az adott időpontban a kerület közlése szerint nem állt rendelkezésre orvos, ezért máshonnan kellett küldeni. Azt az illetékes hatóság nem tudta megmondani, ki ment ki a konkrét esethez.
Hogy a kerület központi egészségügyi központjában nem volt egy háziorvos sem, az legalábbis furcsa. A nyilvános nyitvatartási táblázat szerint a nyolc orvosból elvileg négy rendelt a péntek kora délutáni időpontban.
De nemrég egy másik esetről is tudomást szerzett a hvg.hu. A főváros 13. kerületében egy étterem bejáratában halt meg valaki délután két óra körül, és még este 6-kor is ott feküdt.
"Most azt nézem, ahogy 4 és fél órája fújja a szél a halotton a nájlonzsákot"
– írta az eset szemtanúja.
Az ilyen eseteket szabályozó rendelet azt írja elő, hogy ha valaki természetes halállal hal meg, akkor a halottvizsgálatot a háziorvosnak kell elvégeznie, és a halál tényének megállapításától számítva hat órán belül, ha pedig ez közterületen, járművön történik, akkor soron kívül, négy órán belül el kell rendelnie a halottszállítást. A rendelet elég hosszú időt ad az elszállításra – de ha hozzávesszük azt is, hogy a halál tényének megállapításáig is eltelhet 1-2 óra, főleg, ha nincs a körzetben elérhető háziorvos, akkor máris a hat óránál vagyunk. Azaz akár egy negyed napig is ott fekhet a halott, ahol a tragédia történt.
A megoldás: a paraván
Egy budapesti háziorvos elmondta a hvg.hu-nak, hogy ha valaki összeesik az utcán, kihívják hozzá a mentőt. A kiérkező kollégák halálesetnél értesítik a háziorvost, neki kell kitöltenie a hatoldalas halotti bizonyítványt. A holttestnek két órán át mindenképpen ott kell feküdnie – mégpedig azért, mert előfordulhat, hogy tetszhalál történt, azaz megeshet, hogy a elhunyt felkel. Ennek esélye persze elenyésző. A háziorvosok sokszor beosztják egymást, hogy melyik héten ki a „közteres”, ki megy ki, ha a nyilvános térben történik valami (nem csak haláleset, bármilyen sérülés, rosszullét).
A háziorvos szerint jó lenne, ha rendesen, paravánnal kerítenék el a köztereken meghaltakat, de a mentőben csak hullazsáknak kell lennie, a háziorvos pedig nem tud a rendelőből paravánt hurcolni magával. Szerinte az önkormányzatoknak kellene erről gondoskodni, így, ha már a holttestnek ott kell lennie órákon át, legalább nem látnák a járókelők.
A rendszer több szempontból is kritizálható. Az egyik a háziorvosi praxisok kérdése: kimerítően dokumentált, hogy egyre nő a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, 15 év alatt 6 százalékkal nőtt az üres praxisok száma, most 352 ilyen van, azaz 440 ezer embernek nincs háziorvosa. A praktizálók terhelése elvesz értékes idejükből, ahol pedig nincs szakember, ott megnőhet a szükséges várakozási idő a köztereken fekvő elhunytak esetében. Így okoskodtunk legalábbis.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint rosszul gondoljuk. Ha nincs háziorvos, akkor az önkormányzat által kijelölt helyettese végzi el feladatot, valaki mindig kell legyen ott helyben. A MOK-ban ez a kérdés most nem téma, a szabályozás Éger szerint jó, más kérdés, hogy abból a gyakorlatban mi valósul meg.
A külsőségek a felkavaróak?
Van, aki szerint a halottszállítók érkeznek lassan, ők a szűk keresztmetszet. Álláskereső portálokon sok halottszállítót keresnek, az egyik, embert kereső vállalkozó azt mondja, az általános munkaerőhiány náluk is jelentkezik. Félévente elmennek az emberek, nem bírják a 24 órás készenlétet, és persze magát a munkát. Mert ha úgy adódik, az éjszaka közepén kell menni. Pedig "nem egy megerőltető munka, nem kell megszakadni".
Ha valaki legyőzi az alapvető ellenérzést, akkor napi 3-4 óra munkát kell végeznie – a vállalkozó szerint egyszerűen munkának kell felfogni a dolgot.
Úgy látja, a fővárosban még van elég halottszállító, de vidéken más a helyzet. A törvényi határidőket azonban mindenképp betartják, tehát a magánterületen a 6, köztéren pedig a 4 órát. A bérekről annyit mond, nyomott árak vannak, egy halottszállítónak 1000 forintot tud adni holttestenként (a rájuk vonatkozó rendelet szerint attól függően, hogy boncolásra kell szállítani a holttestet vagy közigazgatási határon túl kell vinni, 8400, illetve 12 600 forint szállítási díjat kapnak a szállítók). Ez átlag 15-20 perc munkát jelent. A vállalkozó átlag száz halottal számol havonta – ez sok faktortól függ, a frontok idején jellemzően többen halnak meg.
A vállalkozó szerint sokkal gyorsabban nem lehetne elszállítani a halottakat, alapvetően két órát amúgy is ott kell hagyni a holttestet például a kórházban. Szerinte a háziorvos vagy a biztosító rendőr miatt húzódhat el a holttest elszállítása, a háziorvos hívja ki ugyanis a halottszállítót.
Éger szerint a paraván életszerűtlen ötlet, a mentőbe nem fér bele, felállítani nehézkes. Azt mondja, amúgy egy fekvő ember lehet alvó hajléktalan vagy részeg, nem feltétlenül riasztó látvány – „a halott önmagában nem visszataszító látvány”, akkor lesz kellemetlen, amikor megjelennek a rendőrök, letakarják, körbekerítik, tehát megkapja a holttestnek „járó” külsőségeket.
(Kapcsolt kép: Illusztráció - MTI / Lakatos Péter )
