A római-parti védmű part menti nyomvonala a város történetének legnagyobb ingatlanpanamája az MSZP-s Horváth Csaba szerint. Ő maga 2009-ben megszavazott ide egy gátat, de mint mondja, az nem ilyen lett volna.
Horváth Csaba MSZP-s képviselő "város történetének legnagyobb ingatlanpanamájaként" emlegeti a római-parti gát ügyét, szerinte 2010 előtt senki nem támogatta a gát part menti nyomvonalát.
Erre Tarlós István azt közölte, maga Horváth is megszavazta a part menti nyomvonalat 2009-ben. Mint kifejtette, az önkormányzat a 700/2009-es számú határozatában, 2009. május 14-én, a 2010-es önkormányzati választások előtt másfél évvel döntött úgy, hogy a meglévő római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg, így a védmű tervezését, az eszerinti műszaki tartalomnak megfelelően javasolta. A szocialista előterjesztést pedig 36 szocialista és szabad demokrata igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. Igennel voksolt Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet, Demszky Gábor és Szabadai Viktor is.
A jogtárban erről ez olvasható:
700/2009. (V. 14.) Főv. Kgy. h.
úgy dönt, hogy a meglévő Római parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg, ezért a védmű továbbtervezését a „C” változat szerinti műszaki tartalomnak megfelelően javasolja.
| Horváth Csaba: Tévedés, sosem szavaztam meg fővédműként a partmenti nyomvonalat |
Írásunk megjelenését követően megkereste szerkesztőségünket Horváth Csaba, aki jelezte: ő sosem szavazta meg fővédműként a római-parti gátnak a partmenti nyomvonalát. Mint kifejtette, a Fővárosi Közgyűlés – egy 2005-ben készült döntéselőkészítő tanulmányra alapozva – 2007. május 31-én döntött arról, hogy a római-parti védművet a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon kívánja megvalósítani és ehhez uniós forrásokra kíván pályázni. Mivel a III. kerületi önkormányzat ragaszkodott a partmenti nyomvonalhoz, a pályázat benyújtása elmaradt. Horváth Csaba felidézte: a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István által hivatkozott 2009. május 14-i ülésén négyféle javaslat között választhatott a testület: - A 0. verzió a római-parti védművet akkori állapotában hagyja. - Az A jelű verzió szerint a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon meglévő védművet elbontanák és annak helyén mobilgátat építenének. - A B jelű verzió a partélen kívánt fő védvonalként mobilgátat építeni. - A C jelű verzió egy alacsonyabb, úgynevezett „nyári” gátat emelne a partvonalon és megerősítené a Nánási út – Királyok útja vonalában a meglévő védművet, amelyet továbbra is fővédműként kezel. A Fővárosi Közgyűlés 2009. május 14-én 36 szavazattal egyhangúlag – tehát Horváth támogatásával - a C jelű verziót szavazta meg. (Mint írta, a Fidesz-frakció a közgyűlés munkájában ezen a napon nem vett részt.) Horváth Csaba szerint Tarlós István III. kerületi polgármesterként, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként és főpolgármesterként is mindvégig a B jelű verziót képviselte, amelyet a Közgyűlésben soha senki nem szavazott meg. Magyarázatként megemlítette, hogy az előterjesztés szerint a B verzió számos kockázatot rejt magában: ilyen hosszú és ilyen magas mobilgát sosem épült Európában, nem véd a jeges ár ellen és túlzottan költséges. |
