A Nézőpont csoport vezetője, Mráz Ágoston ugyanott felfedte a Nemzeti konzultáció igaz célját. A Heti Válasznak adott páros interjúban a baloldal is kapott szépen.
Török Gábor politikai elemző szerint mérföldkő a miniszterelnök Őcsényről megfogalmazott véleménye, miután csak azt mondta, semmi kivetnivaló nincs a tiltakozásban, ám az erőszakről egy szót sem szólt. Őcsényben megakadályozták néhány menekült gyerek nyaralását, mire Orbán azt mondta,
"annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar: először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban".
Ilyet mond egy keresztény ember? kérdez vissza Török Gábor a Heti Válasznak adott páros interjúban. Mráz Ágoston Sámueltől, a Nézőpont Csoport vezetőjétől megkapja a választ: ha ez volna az egyetlen idézet Orbántól, lenne hiányérzete, de ő tud többet is. "A keresztény ember pedig nem a szavairól, hanem a cselekedeteiről ismerszik meg." Mráz szerint amúgy migrációs ügyben nem manipuláció, hanem tájékoztatás történik.
Mráz szerint semmi nem szól ellene, hogy visszaküldje a konzultációs kérdőívet, amúgy pedig
"itt nem minőségi, hanem mennyiségi kampányról van szó. Tényleg nem az a lényeges, hogy ki hány százalékkal válaszol igennel vagy nemmel egy kérdésre, hanem az, hányan támogatnak a részvételükkel egy ilyen akciót. A konzultáció napirendet ad, egyben tartja a szavazótábort, és nemzetközi politikában is érvéként használható."
Mráz szerint ugyanis fél mondattal mindig el lehet mondani, hogy hány millió ember fejezte ki akaratát. Lehet, hogy nem ez a legkreatívabb, de a kormánynak több szempontból előnyös – tette hozzá.
Ennek így vége
Török Gábor szerint ki lehet mondani, hogy a baloldal azon részének, amit a régi, nagy Magyar Szocialista Párt jelentett, vége.
"A varsói gyors Budapest felé robog, az utódpárt a végelgyengülés jeleit mutatja."
Mráz rátesz egy lapáttal, és közli, van valami groteszk abban, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 100. évfordulójának küszöbén beszélnek az MSZP megszűnéséről. Török szerint innentől az MSZP-nek nem a kormányváltás a rövidtávú kihívás, hanem hogy alulmúlja-e a valaha volt legrosszabb, 1990-es választási eredményét. Hosszabb távon pedig az, hogy sikerül-e a magyar pártrendszer releváns részének maradniuk. Botka visszalépésének a szavazókra gyakorolt lélektani hatását nem lehet kiszámítani. Botka szétverésében többen érdekeltek voltak, ám a bukás kulcsa szerinte az, hogy Botka a bejelentkezése óta egyetlen százalékot sem hozott a pártnak.