Az Országos Bírósági Hivatal elnökét azzal perelte be egyik kollégája, hogy visszaél a hatalmával, s csak abból lehet bíró, akit ő akar. Vannak, akiknek pályázniuk sem kell.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – egy elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája fogalmazott így abban a keresetben, amellyel beperelte hivatali elöljáróját, Handó Tündét. A bíró a Fővárosi Ítélőtábla elnökét is perbe hívta, mondván, az asszisztál Handó önkényeskedéséhez. A történet további pikantériája, hogy a PKKB-n amúgy nagy horderejű ügyeket tárgyaló – például az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben Szilvásy György egykori titokminiszterrel szemben felmentő ítéletet hozott – Vasvárit a nyáron még kitüntette Handó: a címzetes törvényszéki bírói címet munkája elismeréseként kapta. A szakmai elismerés sem volt azonban elég ahhoz, hogy két olyan bírósági pályázat után, amelyen rendre az első helyen végzett, övé legyen befutó Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára kiírt tenderen.
Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták: az a pályázat, amin Vasvári elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egyidőben újabb álláspályázatokat is kiírt. Ráadásul időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára.
Vasvári amúgy Handó kirendelése alapján 2016-ban két hónapig már ítélkezett az ítélőtáblán is. S, ha csak nem az a baj vele, hogy túlságosan autonóm – ahogy azt a kollégái tartják róla – nem igazán érthető, hogy Handó miért tart annyira tőle, hogy még az esetleges törvénytelenségtől sem riad vissza.
Részletek az e heti HVG-ben.