Itthon hvg.hu 2017. október. 01. 08:51

Bödőcs: Amikor Gyurcsányt parodizáltam, nem volt ilyen élet-halál kérdés

A humorista úgy gondolja, azok, akiknek a szemében ő egy Charlie Hebdo egy Viktor-paródiától, nem lehetnek túl sokan, a népszerűségét nem nagyon befolyásolják a politikai poénjai.

„Nyilvánvaló, hogy a politika azon a piacon csencsel, amelyet a bulvárral közösen letarol, tönkretesz, lebutít. A két terület – bulvár és politika – erősíti egymást, utóbbi pedig kihasználja a fogyasztói társadalommal járó debilizmus, szellemtelenedés, kulturálatlanság „előnyeit”. Ráadásul úgy élünk fogyasztói társadalomban, hogy a többségnek nincs ehhez a „játékhoz” elég pénze. Így még kétségbeejtőbb az egész” – vázolja honi viszonyainkat Bödőcs Tibor az mno.hu-nak adott interjúban.

És, mint mondja, neki ebben a térben kell humorosnak maradnia. Mejegyzi ugyanakkor, hogy amikor tíz éve Gyurcsány Ferencet parodizálta, az súlytalanabb dolog volt, nem tűnt ennyire élet-halál kérdésnek.

Most ugyanis, ha mond valami durvát, sokan kezdik emlegetni a bebetonozást meg ilyeneket. Pedig, szerinte ennyire nem vészes a helyzet. Szilágyi Ákost idézi: „ami itt van, az szimulált demokrácia és szimulált diktatúra”. Tehát nem olyan demokrácia, amilyennek beállítja magát, de nem is diktatúra.

A politikai poénok miatt egyébként úgy érzi nem sokan fordulnak el tőle: „olyan érdeklődés mutatkozik az élő fellépéseim iránt, hogy ha még azok is eljárnának rájuk, akiknek politikailag nem tetszik, hogy kritizálom a bálványukat, a NER Allahját, akit szerintük egész egyszerűen nem is lenne szabad ábrázolnom, tényleg nem férnénk el. Azt hiszem, azok, akiknek a szemében Charlie Hebdo vagyok egy Viktor-paródiától, nem lehetnek túl sokan”.

Nem csak a NER-t támadja, de természetesen, mivel ők annak hatalmon, most ez a fő csapás. „Ha változna a politikai vezetés, akkor annak a kritikáját adnám.”

Hirdetés
Címkék
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?