Itthon Pálmai Erika 2017. szeptember. 28. 13:05

Iustitia vak, de Handónak van szeme: most a bírók öltözködését írná elő

Pálmai Erika
Szerzőnk Pálmai Erika

A bírósági dolgozók után a bírákat is átfazonírozná a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal: a MOME-val közösen kiírt pályázaton az ideális bírói talárt keresték. Az eredmény: a cifraszűr és az Országház díszítése is felkerülne a talárokra, ha az a fiatal tervezőkön múlik.

Tulajdonképpen egy nem túl rafinált szabású, műszálas köpeny, lila gallérral – ilyen most a talár, amit 1999 óta hordanak a bírák – s ennek nyomán az ügyészek és az ügyvédek is – a tárgyalóteremben, nem túl nagy lelkesedéssel. Nem véletlenül: azon túl ugyanis, hogy nem szép, nagyon kényelmetlen viselet, amelyben nyáron meg lehet főni. Ráadásul nehezen megfeleltethető azzal az elvárással is, hogy kifejezze a bírói méltóságot, egyúttal növelje a bíróságok tekintélyét.

A hibái ellenére vitathatatlanul sok mindent eltakaró fekete lepel bevezetésekor is keltett némi vitát, ám egyúttal véget vetett a bírák öltözetével kapcsolatos, évtizedeken át nem csillapodó vitáknak is. E téren az első nagyobb sokkot a miniszoknya megjelenése idézte elő a hatvanas évek végén a tárgyalótermekben, amikor is állandó vitában álltak a konzervatív gondolkodású bírósági elnökök és a formás lábú bírónők. A Kengyel Miklós, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára által 1986-1990 között végzett vizsgálatok is azt mutatták, hogy az ítészek 7 százaléka slampos vagy éppen túlságosan lezser öltözetet (például papucsot, szandált) viselt a tárgyalóteremben.

Részlet Gyimóthy Noémi tervéből

Egykor egészen elképesztő esetek is tépázták a bíróságok tekintélyét. Egy, a bíróságokon terjedő történet szerint egy gyorstalpalón bíróvá kiképzett férfi igazságügyi karrierje Veszprémben például csak akkor ért véget, amikor egy forró nyári napon, tárgyalás közben véletlenül kiborult egy lavór, amelyben a tanács elnöke a pulpitus alatt a lábát áztatta. Ilyen manapság már nem fordul elő ugyan, ám mégsem került nyugvópontra a bírák öltözéke.

„A jelenlegi talár elkészítését nem előzte meg igényfelmérés, nem szakmai konszenzus alapján született, használata nem kellemes, anyaga nem biztosít komfortos viseletet, mintája idejétmúlt, nem tükrözi megfelelően a bírói hivatás méltóságát, a nemzeti jelleget”

– ezzel indokolta a talárpályázat kiírásának szükségességét a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Handó Tünde, az OBH elnöke

A fekete egyaránt slankít férfit és nőt

A pályázat célja az volt, hogy a bírói hivatás méltóságát tükröző, ám mégis modern talárok készüljenek a bírói kar számára. A tervezés során az OBH először felmérte, hogyan képzelik el a szervezetben dolgozók az új talárt. Csaknem 1400 vélemény érkezett be, a bírói kar mintegy fele kitöltötte a kérdőívet. Kiderült, a bírák többsége a továbbiakban is a fekete színt preferálná, és nem tartaná indokoltnak a női és férfi talár megkülönböztetését.

A bírósági dolgozók fehérnemű viseletére is kitérő arculattervezés mellet ez volt az OBH és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem második közös projektje. A Kúria megalakulásának 120. évfordulóján meghirdetett pályázaton a MOME hallgatói indulhattak. Feladtuk pedig az volt, hogy olyan új talárt tervezzenek a mainál „magasabb minőségű textilből”, amely tükrözi a bírói hivatás méltóságát. Elvárás volt még a „nemzeti jelleg, karakter megjelenítése”, a Kúria és a bíróságok viseletének megkülönböztetése. Az anyaggal szembeni követelmények szerint az új talárok télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosítanak, könnyen tisztíthatóak, kényelmes viseletek.

Az OBH kiírása szerint az extremitást kerülni kellett.

Ennek megfelelően 13 nagyszabású pályamű érkezett. A hallgatók rajzos pályázati anyagokat készítettek, majd közbenső zsűrizés után mintakollekciókat gyártottak, a folyamatot fotókkal és videóval dokumentálták. Volt olyan hallgató, akit például a cifraszűr ihletett meg, mondván annak felépítése sokban hasonlít a talárhoz, más a koronázási jelképek irányában gondolkodott, és a szent kardra figyelemmel – „amely elválasztja a jót a rossztól” – alakította ki a szabás és hajtásvonalat.

Részlet Béla Eszter tervéből

A nyertes pályázatokat egy bírósági vezetőkből és a MOME szakértőiből álló zsűri választotta ki, egyvalakit (Gyimóthy Noémi) – aki az Országház külső ornamentikai elemeit használta díszítésül – „közönségszavazással” juttatták tovább (nyilván a hatalmi ágak szétválasztására emlékeztet, hogy a bírók ruházatán jelenjen meg a törvényhozás...). Ez alapján egy mente mintájára megtervezett (Béla Eszter), illetve a magyar nemesi viselet hangsúlyos, központi gombolási elemeit újratervező, 10 egyedi tervezésű pitykegombbal díszített, valamint a „bírói hivatás hat alappillérét beépítő” talár terve lett a befutó.

A négy helyezett oklevelet és a HVG információja szerint 150 ezer forintot kapott. Ugyanakkor a MOME-nak bruttó 5, 5 millió forintot fizetett ki az OBH. Arra a kérdésre, hogy mire fizették ki ezt a pénzt, nem volt hajlandó válaszolni a hivatal.

Az új talárok azonban egy ideig még biztosan nem árasztják el a bírósági tárgyalókat. Ahhoz, hogy a mintegy 3 ezer fős bírói kart új talárral lássák el, az OBH számítása szerint 100 millió forint kellene.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
EURO 2020 - kövesse a foci-Eb összes hírét a hvg.hu-n!
Itthon Serdült Viktória 2021. június. 18. 11:00

Ha nem marad, akivel a szexről lehetne beszélni az iskolában, akkor marad a net

Úgy akarja kitiltani a szexuális neveléssel foglalkozó civil szervezetek egy részét az iskolákból a kormány, hogy a tanárképzés alatt egyáltalán nem készítik fel a leendő pedagógusokat, hogyan beszélgessenek diákjaikkal a témáról. Szerencsés esetben a védőnő segít, a legtöbb gyerek viszont még mindig a pornóból tájékozódik. Szakemberek attól tartanak, hogy a listázás miatt a gyerekek nem kapnak elég információt, pedig igenis igénylik, hogy a nemi identitásról, vagy akár a homoszexualitásról is beszéljenek.