Hadházy Ákos LMP-s politikus robbantotta a hírt, hogy 1,2 milliárdot nyert az az alapítvány, ahol Lázár János felesége kuratóriumi tag. A szegedi szervezet azóta magyarázkodik. A két másik győztes ugyanis fele annyiból hozza ki ugyanazt a programot.
„Ez forró krumpli”
– ezzel utasította vissza megkeresésünket egy koraszülöttekkel foglalkozó szervezet, mikor arról kérdeztük volna, szakmai szemmel nézve mennyire jól osztotta el a szegedi Korábban érkeztem Alapítvány azt az 1,2 milliárd forintot, amelyet a Koraszülött mentorprogram kidolgozására nyert el. Ez az alapítvány, amelyben Lázár János felesége mellett kuratóriumi tag a trafiktörvényes időkből ismertté vált Sánta János sógornője is.
Ezek a megismerhető számok: 2,4 milliárdot osztottak szét három alapítvány között, a pénz felét pedig a szegediek vitték. A fennmaradó 1,2 milliárdra nagyjából ugyanolyan arányban pályázott egy pécsi és egy debreceni alapítvány. Eredetileg 2 milliárd volt a keret, azt megemelték. Ezúttal csak az elmaradottabb régiók pályázhattak.
Hasra ütés szerint
Hadházy nem véletlenül bukkant a történetre, egy ismeretlen jósolta meg számára a pályázat legnagyobb győztesét hónapokkal korábban. Mikor ez bejött, Hadházy közérdekű adatigényléssel kikérte a pályázati anyagokat, majd nyilvánosságra hozta azokat. Kiderült, egészen más megközelítéssel dolgoztak az alapítványok: míg a pécsiek egészen részletes, árajánlatokkal alátámasztott, többoldalas Excel-táblát adtak be, addig a szegediek gyakorlatilag csak becsült adatokkal dolgoztak. Ezt támasztják egyébként alá Rádi Katalinnak, a szegedi alapítvány létrehozójának a nyilatkozatai is, aki többször hivatkozott arra, egyelőre tervezési fázisban vannak, az egyik legnagyobb visszahangot kiváltó, 80 millióért bérelni tervezett vidéki ingatlanokat sem választották még ki. Ráadásul az sem úgy van, ahogy elsőre tűnt, de erről később.
A pályázati kiírás Hadházy szerint hasonlatos volt a trafikpályázatéhoz: nagyon sok tere volt a szubjektív pontozásnak. A politikus azt emelte ki, hogy 0-5 pontot lehetett kapni arra, hogy a szervezet alapító dokumentuma vagy SZMSZ-e alapján mennyire tudja ellátni a projektet. Holott szerinte ez egy eldöntendő kérdés, igen vagy nem.
Mi találtunk más érdekességet is, ami a költségvetési részre vonatkozott. Pontozták, hogy mennyire van részletesen bemutatva a költségvetési tervben szereplő tétel, és azt is, hogy ezek pénzügyi szempontból – tehát ár-érték arányban, piaci árnak való megfelelőségben – mennyire megalapozottak. Kizárni viszont csak azt zárták volna ki, akik nem részletezik eléggé a tételeket. Ennek megfelelt a szegedi alapítvány, a másodiknak viszont valószínűsíthetően nem.
A legjobb védekezés a támadás
Rákérdeztünk a pályázat kiírójánál, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, illetve a Miniszterelnökségnél is, hogy miért emelték a pályázati keretet, illetve miért így voltak meghatározva a feltételek, mennyire tartják reálisnak a szegediek pályázatát, azonban erre egyáltalán nem válaszoltak. Az Emmi egy nap után megküldte a korábbi közleményüket, amely gyakorlatilag arról szól, hogy
Hadházy Ákos hazudik.
A minisztériumoktól tehát nem tudtuk meg, hogyan zajlott a pénz szétosztása, egy névtelenséget kérő beszélgetőtársunk viszont azt mondta, nem volt eleve szétosztva a pénz, mindenki annyit kapott, amennyire pályázott. Volt viszont egy kitétel, 500 millió alatti pályázatot eleve be sem lehetett adni. Szerinte emiatt nem furcsa, hogy csak hárman indultak, ez a nagyság sokakat elriaszthatott, ennyi pénz kezelése ugyanis komoly munka. Hadházy egyébként ezt a minimumként megjelölt célszámot is furcsállta.
Megkerestük mindhárom alapítványt, a debreceniekkel nem tudtunk beszélni, a szegediek írásban megküldött válaszaiból pedig nem derült ki, hogyan lőtték be az 1,2 milliárdos keretet, a különböző tételeknél azzal érveltek, a pályázat nyújtotta maximum lehetőségével éltek.
Teher alatt nő a keretösszeg
A pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány 587 millió forintra pályázott, mikor Masszi György alapítványi elnöknél (aki egyébként egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika Gyermekkardiológiai ambulancia és a PTE Szülészeti Klinika Magzati kardiológia rendelés vezetője) rákérdeztük, miért "csak" ennyire, ezt mondta:
"a kiírásban szereplő célokat véleményük szerint ennyi pénzből meg tudják valósítani”,
de szempont volt az is, hogy a korábban ennyi pénzt nem kezelő alapítvány menedzselni tudja a projektet. (A korábbi beszámolók alapján a szegediek sem szoktak ekkora összeg felett diszponálni.) Masszi György azt mondta, a részletes árajánlatokkal alátámasztott pályázatukon nagyjából egy hónapot dolgoztak.
„Nagyot kellett álmodni, hogy belevágjunk egy ilyenbe.”
Ők nem fognak mentorházat bérelni, Pécsen a Gyermekklinika könyvtártermét ingyen használhatják a mentorok képzésére és a szülőknek szánt előadások tartására, Szekszárdon a kórháztól kaptak termet, Kaposváron pedig az egészségügyi főiskolával szövetkeztek. A használt termeket a pályázati pénzből felújítják, így mindenki jól jár. Ők védőnőket képeznének mentorokká – akik az érintett családokat segítik –, a leadott pályázat szerint 20 főnek 30 hónap – a pályázat ideje – alatt 155 milliót fizetnek. Masszi György azt mondta, "tisztes fizetést adnának nekik, amennyiért szívesen csinálják".
A 22 éves alapítvány egyébként 13 éve végzi a térségben a koraszülöttmentést, így a régió minden kórházával kapcsolatban vannak. Az alapítvány törzse az az orvosgárda, amely Pécsen, az újszülött intenzív osztályon dolgozik.
Széchenyi-díjas orvos fele annyiból kihozza
Bár a debreceni Újszülöttjeinkért, koraszülöttjeinkért Alapítvány elnöke nem reagált múlt heti levelünkre, azt sikerült kideríteni, hogy az alapítvány elnöke az a Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász, aki munkásságáért tavaly márciusban Széchenyi-díjat kapott. Ez az alapítvány 610 millióra pályázott, a költségvetésük szerint 290 milliót a program szakmai megvalósításában részt vevők munkabérére fordítanának. Náluk csak egy kérdés van, hogy a pályázati anyagot megíró cég ügyvezetője azonos-e egy nyíregyházi fideszes politikussal vagy sem. A válaszra az érintett politikustól hiába várunk, a vagyonnyilatkozatát pedig csak személyesen lehet megtekinteni, a szkennelés vagy telefonos kérdésre adatbemondás kizárt. A politikus a megkeresésünk után egy héttel azt közölte, névazonosságról van szó, a cégben nincs érdekeltsége.
A professzori óradíj tízszerese
A szegedi alapítványban is van orvos a kuratóriumban, Tálosi Gyula, aki most a Bács-Kiskun Megyei Kórház Csecsemő- és gyermekosztályát vezeti, korábban a szegedi klinikán dolgozott. Van kapcsolatunk a kórházakkal – mondja Rádi. Azt, hogy milyen ez a viszony, próbáltuk megtudni a nyilatkozatra illetékes Szegedi Tudományegyetemtől, ám egy hét alatt nem érkezett válasz. Névtelenséget kérő beszélgetőtársunk semmi kivetnivalót nem talált abban, nem csak orvosokkal teli alapítvány rúghatott labdába, hiszen a koraszülöttekkel kapcsolatos problémáknak nem csak orvosi aspektusai vannak.
A szegedi Korábban érkeztem Alapítványnál Hadházy szerint százmilliókat lehetett volna fogni, mutatjuk, hogy hol.
- A költségvetési tervben 80 millió szerepel mentorházak bérlésére Szegeden, Gyulán és Kecskeméten, 20 milliót beírtak egyéb rendezvényhelyszínek bérlésére is, (korábban tévesen szerepelt Hódemzővásárhely Gyula helyett)
- felújításra 18 millió,
- megvalósíthatósági tanulmányra szintén 18 millió (a debreceniek ezt 5 millióra árazták be)
- további tanulmányok, interjúk készítésére 95 millió, a hatásvizsgálatra újabb 7,6 milliót szerepelt, ahogy
- jogi tanácsadásra 50 milliót szántak, ami Hadházy szerint sztárügyvédi díjazás. Megjegyzendő, a pécsiek például egyáltalán nem látták indokoltnak az ügyvédi kiadásokat.
- A módszertan kidolgozására 53 milliót írtak be, Hadházy szerint órára lebontva a professzori óradíj tízszeresét fizetik ki. A pécsiek ugyanezt 8 millióból megoldják.
- Adatbázist és applikációt 50 millióból fejlesztenek és tartanak fenn,
- ugyanekkora tételt írtak be 9 laptopra, telefonra és fejlesztőeszközökre.
És mindeközben az 50-60 mentornak 60 milliót fizetnének 30 hónap alatt – ami 60 emberrel, 30 hónappal számolva fejenként 33 ezer forintra jön ki.
Az amúgy nem biztos, hogy ez a kalkuláció pontos, ugyanis az alapítvány azzal kalkulál, a mentorok egy része önkéntes munkában végzi majd a tevékenységét. Rákérdeztünk erre Rádi Katalin alapítónál, mire azt írta, az úgynevezett szupermentoroknak – vagyis szakembereknek – fizetnek, a sorstársakból lett segítők viszont valószínűleg önkéntesen végzik majd a munkát. Ez szerinte azért is fontos, hogy a rendszer a finanszírozás leállása után is működjön. Egyébként 6 szupermentorral számolnak.
A biztosítékot kiverő ingatlanbérlésre azt írta, itt nem csak 3 helyről lesz szó, a 25 járásban is bérelhetenek ingatlanokat, hogy közelebb legyenek a családokhoz. De költséghatékonyságra törekszenek, a tárgyalások alapján van esély arra, hogy ingyen jutnak bizonyos helyekhez. Hadházy sokallta azt is, hogy a mentorprogramban megvalósuló kompetenciafejlesztő, érzékenyítő programok szakmai szakértőinek – a megadott adatokkal számolva – 16 ezer forintot fizetnének óránként (összesen 205 millió menne erre), ami szerinte alkalmi megbízásnál rendben van, hosszú távú szolgáltatásnál viszont már nem. Rádi azt mondta, havi 180 órányi szakértői szolgáltatással számoltak, óránként 8-10 ezer forintos díjjal. Miután még zajlik a közbeszerzés, konkrét számok még nincsenek, azonban Rádi azt írta, "a lehetséges szerződéses konstrukciók közül ugyanakkor már most a keretszerződéses megállapodásokat preferáljuk, amely alapján csak a tényegesen szolgáltatott (teljesített) órák alapján kerül majd sor költségek elszámolására”.
Rádi egyébként hangsúlyozta, a ténylegesen elvégzett feladatok után fizetnek majd, a pályázati felhívásban adott kereteket betartották, azokat a feltételezéseket pedig visszautasítja, hogy nem megfelelően bánnak majd a pénzzel.
Beszéltünk egyébként egy másik szegedi alapítvánnyal is, hogy ők miért nem pályáztak. A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány elnöke, Pintér Sándor azt mondja, egészségügyi problémái voltak, így későn értesültek a lehetőségről, másrészt ő úgy tudja, a kórház alapítványa nyert, így eleve nem is gondolta, hogy másnak lehetett volna esélye a kórházi kötődés és kapcsolatrendszer miatt. Pintér azonban rosszul tudja, a Korábban érkeztem nem a kórházé.
