A végletekig fokozta a várakozást a kormánypárt: lesz csihi-puhi a magyar politikában. Az első összecsapást ma az Országgyűlésben tartják, és míg Gulyás Márton száz méter távolságból, sátrából figyelhet, Gulyás Gergely már a frakcióvezetői posztra gyúr. Mi figyeljük az eseményeket, számoljuk, hányszor hangzik el Soros neve, és hányszor diktátorozik vissza az ellenzék.
Most érkezett
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta:
van bevándorlási válság, de ezzel együtt a Fidesz ezt nem megoldani, hanem fenntartani akarja.
Majd arról beszélt, az LMP parlamenti vitanapot akar a kilakoltatásokról, reméli, a Fidesz is aktív részese lesz ennek. Ők azt látják, hogy ebben a témában a bíróságok nem akarnak segíteni, de ők törvényjavaslatot nyújtanak be, a lakáshiteladósok védelmében szükséges módosításáról.
A devizahitelesekről és a kilakoltatásokról Völner Pál államtitkár azt mondta, azok a problémák 2010 előtt keletkeztek, ők – például a kilakoltatási moratóriummal és a végtörlesztés lehetőségével, esetleg az árfolyamgáttal – a probléma megoldásában érdekeltek. A téli kilakoltatási moratórium pedig még mindig érvényben, tehát nem igaz, hogy a kormány semmit sem tesz az elesettek érdekében.
Az MSZP választmányi elnöke a magyar oktatásról beszélt, a Word Economic Forum és a magyar kormány is kiadott egy-egy jelentést az oktatás állapotáról. A kettő köszönő viszonyban sincs egymással, Hiller Istvánnak a kontrollált információáramlásról az jutott eszébe, hogy Észak-Koreában úgy tudják, ők nyerték a labdarúgóvébét, ez jött le az ottani híradásokban. A politikus szerint hatalmas a különbség a kormánypárti politikusok nyilatkozatai és a valóság között. Ugyanakkor, tudja, az oktatás közös ügy, összefogásra is szólít fel, például az ukrán oktatási törvény kapcsán. Ők azonban szembesíteni fogják a hazugságaival a kormány képviselőit.
Rétvári Bence válaszában a szocialista kormányok nyolc évét citálja elő. Majd kijelentette, az egyetlen kormány, amelyik pénzt vett el a tanároktól, azok a szocialisták voltak. De ugyanígy a szocialisták voltak azok, akik tandíjat lebegtettek be, iskolákat zártak be. Áprilisban pedig majd ítéletet mondanak áprilisban, a pedagógusok pedig októberben látni fogják, hogy szeptemberben is fizetésemelést kaptak.
Hollik István kapta a feladatot, hogy napirend előtt az ellenzéket támadja. A KDNP képviselője egyetértett Orbán Viktorral, bevándorlás kérdésében és az ország megvédésében nem lehet az ellenzékre számítani. Örülne neki, ha ebben a kérdésben létrejönne egy nemzeti egység, de az ellenzék pártpolitikát csinált a kérdésből. A KDNP politikusa hosszan sorolta, miben és hogyan állt az ellenzék a brüsszeli kvóta mellé, majd azt kérte saját kormányától, álljanak ellen a betelepítésnek. Rétvári Bence államtitkár a válaszában is az ellenzékről beszélt, szerinte őket a szavukkal és a szavazatukkal lehet mérni, mit mondanak, hogyan szavaznak. Szerinte Brüsszel terve a Soros-terv, egymillió embert akarnak évente Európába. Majd ő is hosszan sorolta az ellenzéki megszólalásokat.
Meghallgatta az ellenzéki képviselőket Orbán Viktor, aki azt látja, hogy elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek a nyáron. Ezek az emberek azzal küzdenek, hogy nem látják őket az emberek, ezért durvák és személyeskedők a Házban. De személyeskedve nem lehet abba a székbe ülni, ahol ő ül, ezt tanácsolja mindenkinek. Vonának azt tanácsolja,
a kormányzáshoz komolyabb eszközre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz.
Az MSZP-nek annyit mondott, nem lehet ígérni, majd kormányon mást csinálni. A választók nem felejtenek. A Fidesz mindent megtesz, hogy komolyan vegyék az LMP-t, de ez komoly erőfeszítést igényel. A bevándorlás kérdéséről azt mondta, az elbukott kvótaper a kötelező betelepítésről szól. A bevándorlás ugyanakkor Európa legnagyobb kihívása, majd idézte Orbán Kunhalmit, aki korábban azt mondta, a bevándorlás álprobléma. Ugyanezt mondta Horváth Csaba, a kormányfő szerint ilyen emberekre és pártokra nem lehet bízni az országot. Magyarország szerinte komoly kihívások előtt áll, összefogásra lenne szükséges, nem arra, hogy az ellenzék a pénzért cserébe bármit megtegyen.
Kósa Lajos azzal kezd, hogy megdicsérje Kövér Lászlót. Szerinte is nagyon nagy türelemre lesz szüksége a kormánypárti képviselőknek, hogy az ellenzéki felszólalásokat eltűrjék. A Fidesz távozó frakcióvezetője papír nélkül igyekszik reagálni. A korrupció kapcsán a 4-es metró jut az eszébe, valamint Simon Gábor. Majd Szél Bernadettet teszi helyre, hogy a legutóbbi 30 évről beszél, mikor az csak 27. A Jobbiknak jutó visszavágás pedig Kovács Béla ügyének felemlegetése. Nem maradhat ki végül a Soros-terv.
A reakciók sorából Harrach Péter sem maradhatott ki, aki befogadásról, sokszínűségről, örömről és önvédelemről beszélt.
Minden kultúrának megvan a szállásterülete
– mondja a KDNP frakcióvezetője. Majd a nyílt társadalom ról filozofál tovább. Kövér László legnagyobb örömére Harrach semmilyen reakciót nem vált ki a képviselőtársaiból.
20018 nem a kvótákról és nem a kerítésről fog szólni, amit Orbán Viktor is tud – mondja Szél Bernadett, az LMP kormányfő-jelöltje. De van egy építmény, amit 30 éve építenek, azt le kell bontani – teszi hozzá. Ez pedig a szocialisták és a Fidesz politikai építménye. Ezt pedig le kell bontani. Ezeknek a lebontásában nem vehet az részt, aki a felépítésében részt vett. Orbán hűbérúri rendszert épített. De Szél és az LMP azon dolgoznak, hogy ezt lebontsák. 2018 szerinte arról fog szólni, hogy Magyarország le tudja-e rázni magáról az elmúlt 30 évet. Azt gondolja, nagyon sok embernek betelt a bakancsa, ezért például külföldre távoztak.
Amíg Orbán termelési regényt ad elő a Házban, addig az ország romokban, az országnak fel kellene vennie a XXI. század fordulatszámát.
– mondja. "Magyarországnak új fordulatra van szüksége." Az LMP miniszterelnök-jelöltje nem harcolni, hanem együttműködni akar, a dolgozó emberekkel. Orbán a múlt, az LMP a jövő, most szerinte ők következnek.
Tóth Bertalan beszéde alatt a kormánypárti képviselők olyan hangosan kiabáltak, hogy a házelnök figyelmeztette őket. Azt mondta Kövér László, hogy
bízott benne, a nyári szünet elég volt ahhoz, hogy nagyobb türelemmel hallgassák az ellenzéki hozzászólásokat.
Kövér ezt követően felajánlotta kiabálóknak, hogy ha kevés volt a pihenés, akkor menjenek ki az ülésteremből, és lazítsanak még egy kicsit.
Tóth Bertalan következik a szocialisták részéről. Őt Don Quijote harcára emlékezteti Orbán nagy bejelentése, miközben egy rohadó országot lát az MSZP politikusa. Nem csak a korrupciót veti Orbán szemére, de azt is, hogy kiengedett egy iszlám gyilkost, aki megölt egy keresztény embert Magyarországon. A baltás gyilkos némi azeri segítséggel mégis szabadon távozhatott. Tóth szerint a kvótaharc azért is tarthatatlan, mert a népszavazást Orbán Viktor elbukta 5:3 arányban (ezt úgy számolta ki, hogy hány millió ember szavazott mellette és ellene). Tóth ezt követően pártja ígéreteit sorolja: ő is az elszámoltatással kezdi, majd a szociális és oktatási program következik.
A 60 millió menekülttől való félelméről Orbán Viktor miniszterelnök már Kötcsén is beszélt, akkor kiderült, egy 13 éves becslésre alapozta szavait. Az általa hivatkozott NATO-dokumentumot nem sikerült fellelni, Széky János, a Élet és Irodalom rovatvezetője, illetve Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője végül hosszas kutatás után eljutott egy 2014-es ENSZ-dokumentumhoz (Pontosabban: az ENSZ-nek az elsivatagosodás ellen küzdő testületének anyagághoz), ahol valóban megjelenik a 60 milliós szám.
Csakhogy egy 2004-es alapgondolatról van szó, és inkább csak egy becslés volt a 60 milliós szám, tudományosan nem támasztották alá. A talált ENSZ-jelentés ráadásul csak annyit mond, hogy 2020-ig 60 millió ember indulhat el az elsivagosodó szubszaharai térségből Észak-Afrikába vagy Európába, de hogy milyen arányban, arról nem esik szó. Arról sincs semmilyen számítás, hogy 2004 és 2017 között mennyien indultak el a becsült számból, ám az valószerűtlen, hogy a következő három évben az Orbán által jósolt 60 millióra kellene felkészülni.
