Az évekkel ezelőtt minden pedagógusnak beígért 50 százalékos béremelés utolsó részletét idén sem mindenki kapja meg, és ez jövőre is biztosan így lesz. Közben a tanárhiány egészen bizarr, és alighanem törvénytelen helyzeteket eredményez.
Mint a hvg.hu-n is írtuk, az évekkel ezelőtt a kormányzat által megígért 50 százalékos pedagógus-béremelést több lépcsőben kapták meg a tanárok, ennek utolsó részletét elvileg idén folyósítják nekik. Azért csak elvileg, mert azt már nem mindenki kapja meg.
A kormány egy rendeletmódosítással ugyanis az iskolaigazgatókra bízza, hogy a szeptembertől esedékes emelést miként osztják el kollégáik között. Az igazgató dönthet úgy, hogy minden tanár megkapja a neki egyébként évek óta beígért bérnövekmény utolsó, 3,4 százalékos részletét, vagy úgy, hogy differenciáltan, a minőségi munkát jutalmazva adjon bizonyos kollégáknak nagyobb, másoknak kisebb vagy zéró összegű fizetésemelést. (Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók ezt „tisztességtelen ajánlatnak” nevezték, és nem differenciálnak, de nyilván lesz, aki él a lehetőséggel.)
Arról is írtunk korábban, hogy tapasztalataink szerint senki nem azt vitatja, hogy szükség van differenciálásra, a többletmunka megjutalmazására, a korábban létező, de az életpályamodellel eltörölt minőségi bérpótlék visszaemelésére, a probléma ott van, hogy ezt most a mindenkinek megígért emelésből akarják bevezetni.
Jövő tanévre már nem vonatkozik
Az évnyitó értekezleteken azonban más is kiderült. Több tanár jelezte lapunknak, az igazgatója arról tájékoztatta őket, hogy a maradék bértömeget nem építette be a kormány az alapbérbe, egyfajta kiegészítő illetményként (ami egyszerűen elvonható) szerepel a rendeletben, és ráadásul az is csak jövő év augusztus 31-ig érvényes.
Azaz semmi garancia arra, hogy jövő szeptembertől megkapják a tanárok a nekik 2012-ben megígért béremelésüket. Idén – a választások előtt – még a mintegy 10 ezer forintos pluszpénz megérkezik a tanárok bankszámlájára (ha az igazgatók egységesen osztják el), de jövőre – a választások után – hacsak addig nem módosítják újra a rendeletet, már biztosan differenciáltan kell elosztani a pénzt. Lesz tehát olyan, aki most kapott pénzt, de jövőre semmit nem kap.
Amellett, hogy a kormány által folyamatosan hangoztatott "soha nem látott pedagógus-béremelés" eleve hazugság, hiszen volt 2002-ben egy egyszeri 50 százalékos emelés (igaz, teljesen elhibázott módon), az Orbán-kormány béremelése sem úgy valósult meg, ahogy azt eredetileg ígérték.
Minden évben béremelés?
2013. szeptember elsején lépett életbe a pedagógus-életpályamodell, amely jelentős többletterhet rótt a pedagógusokra. (Az ezért cserébe ígért béremelést valójában nem is béremelés, hiszen többletmunkáért ígért többletpénzt.) A fizetésemelésről szóló jogszabályokat többször módosították. Végül nem egyszerre, hanem több lépcsőben adták (és mindig el is mondták, hogy már megint emelik a béreket), amelynek utolsó részlete a mostani 3,4 százalék.
Ami még nagyobb vágás a tanároknak az az, hogy 2015-ben törölték a pedagógusbérek minimálbérhez "igazítását", zárójelbe téve az illetménynövekedés értékállóságát. Szüdi Jánosnak az Élet és Irodalomban nemrég megjelent számításai szerint egy kezdő pedagógus havi 71 282 forintot, egy már tapasztalt tanár havi 134 676 forintot bukik ezzel a lépéssel.
Így januártól újra az a realitás, hogy a garantált szakmunkás-minimálbér több lesz, mint a kezdő tanárok bére.
Eltűntek a tanárok
És közben csodálkozunk azon, hogy lassan katasztrofális méreteket ölt a tanárhiány. Van, ahol több szaktanár, sőt tanító nélkül indult el a tanév, az iskolák apróhirdetésekben toborozzák – sikertelenül – a pedagógusokat.
Mindenesetre egyre több helyről hallani, hogy nem a megfelelő szakos tanár tanítja az adott tantárgyakat.
"Drága Kollégák! 8. osztályban fogok fizikát tanítani az OFI-s könyvből! Mivel magyar szakos vagyok, egy kicsit több készületre van szükségem! Kitöltött munkafüzetet keresek, és mindent, ami segít! BÚÉK mindenkinek!" – olvasható egy szakmai fórumon. És ez korántsem egyedi eset: tanítókat, humán szakosokat kénytelenek az igazgatók felkérni arra, hogy természettudományos tárgyakat oktassanak.
Ehhez kapcsolódva jegyezte meg viccből egy pedagógus: „Valaki meg tudná írni, az autóban melyik pedál mire való? Esetleg megoldott KRESZ-teszteket is kaphatok? Holnaptól autóvezetést kell tanítanom, de még nem ültem kocsiban.”
Az biztos, hogy ez a gyakorlat sem emeli az oktatás színvonalát, sőt törvénytelen is.
E problémák szinte kizárólag az állami iskolákat érintik, az egyházi intézményekből kevéssé hallani betöltetlen álláshelyekről. A sajátos magyar köznevelési rendszer miatt az egyházi iskolák anyagilag sokkal jobb helyzetben vannak, mint az állami iskolák (egy egyházi iskolába járó gyerekre háromszor annyi pénz jut, mint egy állami iskolásra), ráadásul a sok külön szabály miatt jóval „problémamentesebb” gyerekeket szűrhetnek ki maguknak, továbbá olyan tankönyvből taníthatnak, amilyenből akarnak, stb., így szívesebben jelentkeznek a pedagógusok is ezekbe az intézményekbe.
"Idén nyolc pedagógust szerettem volna felvenni, ezekre a helyekre negyvenen jelentkeztek, így válogathattunk. Mindez azért van, mert olyan körülményeket tudunk biztosítani, ami nem megszokott: vannak 3D-nyomtatóink, 3D-szkennereink, így saját magunknak nyomtathatunk matematikai szemléltetőeszközöket" – mesélte például lapunknak egy ilyen iskola igazgatója.
