A civilek letették az asztalra az általuk készített tanulmányt, amely szerintük azt igazolja, hogy a Római-parttól távolabb, a Nánási–Királyok útja mentén kellene a gátat megépíteni. Tarlós István azt ígérte, ha kap egy ilyen eredményre jutó elemzést, hajlandó a gát ügyét ismét a közgyűlés elé terjeszteni. A civilek tanulmányának vízügyi részét a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője jegyzi.
Múlt hét pénteken adták le a városházán a civilek Lányi András filozófus vezetésével azt a részletes tanulmányt, amely szerintük azt támasztja alá, hogy a Csillaghegyi-öblözetet védeni hivatott gátat nem közvetlenül a Római-partra lenne célszerű építeni, hanem beljebb, a Nánási–Királyok útja nyomvonalon, ahol most is áll valamilyen védmű.
Az előzmény az volt, hogy Tarlósék a Műszaki Egyetemmel készíttettek egy tanulmányt, amely történetesen arra a következtetésre jutott, hogy az árvízi védvonalat közvetlenül a parton a legcélszerűbb meghúzni. Ez volt a terv, amelyet a főváros eleve támogatni akart. Ez alapján a közgyűlés áprilisban el is fogadta a part menti gátas verziót. Tarlós István főpolgármester július végén azonban azt mondta Lányi András filozófusnak, ha augusztus 20-a előtt leadnak egy másik, kimerítően részletes tanulmányt, amelyet legalább egy vízügyi szakember is jegyez, akkor a kérdést hajlandó újra megfontolni, és ismét a közgyűlés elé terjeszteni.
Valljuk be, nem tűnt túl reálisnak, hogy mindez összejön
– mondja Bardóczi Sándor tájépítész, a tanulmány egyik szerzője a hvg.hu-nak. A főváros évek óta dolgozott a part menti verzió alátámasztásán, nagyjából hatszázmillió forintot költött rá. A civileknek azonban sikerült három hét alatt, nulla forintból összehozni egy másik tanulmányt, amelyet nem is akármilyen szerzők jegyeznek: a vízügyi részt Dr. Koncsos László, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője, a környezetvédelmi és urbanisztikai részt Bardóczi Sándor tájépítész, a szociológiai tanulmányt pedig Tosics Iván városszociológus készítette.
Ez utóbbi rész azért is fontos újdonság, mert eddig semmilyen kutatás nem vizsgálta a környéken lakók véleményét a parti védműről – teszi hozzá a tájépítész.
Egyre több az érv a parttól távoli gát mellett
A Tarlósék megbízásából készített tanulmány egyik legfőbb érve a parti verzió mellett az volt, hogy nem lenne indokolt a Nánási út és a part közti területet védelem nélkül hagyni. A most készített vizsgálat szerint azonban a gátat azért a parttól távolabb vezetett nyomvonalon lenne helyes megépíteni, mert ott eleve átlagosan 1,2 méterrel magasabb a terep, ezért alacsonyabb gátat kellene építeni, ami sokkal biztonságosabbá tenné a védművet.
Ami a kivágott fákat illeti: mivel a gáttól tartandó kötelező védőtávolságot csökkentették, már a parti verzió is csak 500 fa kivágásával számol, ami jóval kevesebb a Tarlós által korábban emlegetett 1500-nál. Azonban a Nánási–Királyok útja mentén is ki kellene vágni mintegy 300 fát, ismeri el kérdésünkre Bardóczi, hozzátéve, hogy ha ők is a megváltoztatott szabályozással számolnak, ez a szám letornázható százra. Egy biztos: egyik esetben sem érinti az út mentén álló platánsort.
Egyre nagyobb hangsúly kerül azonban a vízügyi szempontokra is. Több szakmai orgánum áll ki ugyanis amellett, hogy nem a part mentén vezetett védmű a jó megoldás. Az Átlátszó pénteken tette közzé három neves vízügyi szakember – Futaki Károly, Holló Gyula és Simonffy Zoltán nyílt levelét, melyet Tarlós István főpolgármesternek írtak, hogy azonnal állítsa le a Római-partra tervezett mobilgát építésének előkészületeit. A három szakember szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem egyértelmű, hogy a gátnak valóban a parton lenne a helye, az viszont biztos, hogy ökológiai szempontból jóval nagyobb csapást okoz, mint bármelyik másik lehetséges nyomvonal.
