Április óta semmit nem lépett előre a megállapodás ügye.
"Hol tart az iráni atommegállapodás folyamata?" címmel tett fel a minap írásbeli kérdést Hadházy Ákos, az LMP országgyűlési képviselője Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez. Emlékezetes, hogy április 8-án, Teheránban Semjén Zsolt egy olyan oktatási-tudományos együttműködési szerződést írt alá iráni partnerével, amelynek lényege a "békés célú nukleáris iparban folytatott oktatás, képzés, kutatás és fejlesztés", ugyanakkor számos eleme "közérdekű adatként nem ismerhető meg", és amely nem tartalmazza, hogyan garantálható az együttműködésből származó tudás kizárólag békés célú felhasználása.
A kérdés természetesen az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása miatt volt érzékeny, hiszen Irán az elmúlt hónapokban érzékelhetően fokozta katonai befolyását Szíriában és Irakban, titokban rakétákat építtet Libanonban, megerősítette, hogy ismét támogatni fogja az Izrael-ellenes palesztin Hamász terrorszervezet működését, és felújította a zsidó állammal szembeni fenyegetéseit is. Nem véletlen, hogy az izraeli miniszterelnök is élesebb hangnemre váltott az utóbbi időben Iránnal kapcsolatban.
A fejlesztési tárca államtitkárának, Fónagy Jánosnak az LMP-nek megküldött válaszleveléből két figyelemre méltó dolog derül ki: az egyik, hogy a magyar–iráni nukleáris kooperáció még meg sem kezdődött ("A szándéknyilatkozat aláírása óta a kétoldalú együttműködés elindítását célzó tevékenység nem történt"), a másik, hogy – hivatalosan legalábbis – Jeruzsálem nem tette szóvá a megállapodást: "Az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezettel aláírt szándéknyilatkozattal kapcsolatban Izrael Állam nem intézett megkeresést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz."