Sportőrület a köbön: nem Hosszú Katinka úszókomplexuma épül Csillebércen, hanem egy a Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központok közül, amelyet három követ biztosan, de akár még további négy is elképzelhető. Az akadémia állami tulajdonban marad, most dolgozzák ki az üzemeltetés és fenntartás részleteit. Ez következik tehát a stadionépítések befejezése után.
Nem Hosszú Katinka kap úszóakadémiát Csillebércen, hanem a Budapesti Nemzeti Úszósport-akadémiát építik fel az egykori úttörőtábor területén, áll egyebek között az Emmi sportért felelős államtitkárságának a hvg.hu-nak eljuttatott válaszában. "Ugyanakkor sikeres és példaképpé vált sportolóink, ha át akarják adni a tudásukat a fiatalabb generációk számára, valamint megfelelnek a törvényi szabályozásnak, "akkor a lehetőség nyitva áll előttük", fogalmaz meglehetősen dodonai módon a Szabó Tünde vezette sportért felelős államtitkárság.
Az akadémia egy azon négy ilyen létesítmény közül, amelynek létrehozásáról 2016. december 28-án döntött a kormány. Ezeket Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központoknak hívják, és az úszó- mellett lesz kajak-kenu- és tornaakadémia Budapesten, illetve Székesfehérváron öttusa-akadémia. Itt utánpótlásképzés, élsportolók felkészülése és edzőképzés is lesz. Az Emminél további négy sportág jelentkezett ilyen képzési központért, akadémiáért, melyeket az ország különböző pontjain hoznak létre.
"Az akadémiák szakmai programjának kidolgozása, valamint a működéséhez szükséges sportági követelmények, köztük a létesítményigény meghatározása is, a Sportért Felelős Államtitkárság hatáskörébe tartozik" – azaz az Emmi dönti el, hol mi épüljön a sportági szakszövetségekkel egyeztetve. Az akadémiák, köztük az úszóakadémia létrehozását a kormánynak kell jóváhagynia. Most zajlik az üzemeltetés, fenntartás és működtetés részletes kidolgozása.
A Duna Aréna után tehát újabb úszókomplexum épül (Csillebércen egy medence van ugyan, de az inkább csak strandolásra alkalmas) – az úszósportban egyébként régi probléma, hogy nincs elég rendelkezésre álló szabad vízfelület, azaz az úszók nem tudnak eleget úszni, mert a vízilabdázók "elorozzák" előlük a medencéket tao-pénzes hátterükkel.
Miért Csillebércen kell építeni az úszóakadémiát? – tettük fel a kérdést. Az Emmi válaszában annyit mond, hogy a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ lerobbant, felújításra szorul. Felújítása teljes egészében állami beruházás lesz, "a Magyar Állam a tulajdonában marad, az állami vagyont gyarapítva ezáltal". "Voltam Csillebércen, megnéztem az egész területet, és azt kell, hogy mondjam, 60-70-es évekbeli állapotok uralkodnak", közölte Szabó Tünde. Ezért teljes körű rekonstrukcióra van szükség, hogy az utánpótlástól az élsportig mindenkinek a kedvére legyen a komplexum, amely közösségi és szabadidőközponttá is válik. "A sportközpont mellett közösségi szabadidőparkok, iskolai sportlétesítmények, sokoldalú közösségi terek, valamint rendezvényhelyszínek is rendelkezésre állnak majd."
Egyszóval az akadémia "egy fantasztikus hely lesz a Szabadság-hegyen, ahová újra jó lesz mindannyiunknak, akár gyermekeinkkel betérni és feltöltődni Csillebérc pozitív energiáival".
A kormányhatározatban nincs szó pénzösszegekről, a költségvonzatokról az Emminek és az NFM-nek kell nyilatkoznia a kormánynak. A Bors mindenesetre már megírta, hogy a kormány peren kívül megegyezett Rácz Péterrel, a Magyar Úttörőszövetség egykori elnökével, a terület jelenlegi tulajdonosával, így Csillebérc megint állami terület lehet hamarosan.
