Az év második felében kezdődhet a Néprajzi Múzeum építése a Liget Budapest projekt keretében; a teljes projekt 2019-2020-ra készülhet el – számolt be az Országgyűlés Kulturális bizottságának szerdai ülésén a Liget Budapest miniszteri biztosa.
Baán László szokásához híven kiemelte, hogy a Liget zöldfelülete 60-ról 65 százalékra nő, és noha a zöld sorsa állandó vitákat vált ki, azt megóvják, sőt, bővítik. Azt is örömmel újságolta, hogy lesz végre futókör is a Ligetben, és számos további új szabadidős kikapcsolódási lehetőséget terveznek 2020-ig kialakítani.
Az első, már megvalósult fejlesztés a Feszl-pavilonok felépítése volt, amelyet az oda nem illő bódésor helyett állítottak helyre az Állatkerti körúton. A másik – folytatta Baán – az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete lesz a Szabolcs utcában, amelynek építési munkálatai jól haladnak. De a Liget-projekt keretén belül újul meg a Csillag Erőd Komáromban, valamint folyik már a Szépművészeti Múzeum bővítése, felújítása, a Román-csarnok megújítása is.
Az Olof Palme Ház és a Rózsakert rekonstrukciójának részletezése után Baán végre rátért a sokat vitatott új épületekre is, előbb a Közlekedési Múzeumra. Emlékeztetett, hogy az új létesítménynek az eredeti tervek szerint 9 ezer négyzetméteres kiállítótere lett volna, de a kormány döntése alapján az új épület nem a Ligetbe, hanem máshova kerül majd.
A helyszínt egyelőre nem jelölték ki – azt Vitézy Dávid főogazgató javaslatai alapján határozza majd meg a kormány –, de biztos, hogy nagyobb lesz, mint az eredetileg tervezett, és a korábbinál korszerűbb és nagyobb kiállítások megrendezésére ad majd lehetőséget. A korábbi, ledózerolt múzeum helyére is új épületet húznak fel, ott a magyar műszaki találmányokat bemutató kiállítás kap helyet.
Kiderült az is, hogy a Néprajzi Múzeum építése az év második felében elindulhat, amennyiben a tervezési munkák sikeresen befejeződnek. 2019-re pedig állhat majd a Zene Háza is. Az Új Nemzeti Galéria is – akárcsak az előbbi – a tervezési fázisban van, az építkezés az év második felétől várható. Baán szerint a projekt fejlesztései 2019-2020-ra befejeződnek, a Millennium óta pedig ez lesz a legnagyobb ilyen kulturális városfejlesztés
Kérdezték
Az LMP-s Ikotity István aggódik: egyebek mellett a hatástanulmány hiányáról kérdezte Baánt, például a talajvíz-áramlás ügyében, de problémának nevezte azt is, hogy két-háromhavonta változnak a tervek és költségek. Emlékeztette továbbá a miniszteri biztost, hogy korábban maga mondta: népszavazást szeretne a projektről.
Kunhalmi Ágnes MSZP-s kerek perec megkérdezte Baánt, hogy ha már a gyorsan változó és dráguló beruházást a budapestiek döntő többsége nem támogatja, nem kellene-e leállítani.
Míg Farkas Gergely jobbikos képviselő arról érdeklődött a miniszteri biztosnál, hogy miért került 99 évre a Városliget Zrt. kezébe a Liget. A képviselő is kitért rá, hogy rendszeresen átalakul és drágul a projekt, őt is érdekelné, hogy a 400 milliós reklámkampányt mivel indokolják, és mi követi majd.
Szabó Szabolcs független képviselő is egyetértett abban, hogy fel kell újítani a parkot, de szerinte nincs szükség böhömnagy új épületekre.
Válaszolt
Baán szerint azért változik annyit a Liget-projekt tartalma, mert rengeteg civil és politikai véleményt vettek figyelembe, a változtatások pedig mind projekt előnyére váltak.
Azt is hangsúlyozta: úgy írták ki a pályázatot, hogy növekedjen a zöldfelület, és nincs olyan számítási mód, ami szerint a zöldfelület ne növekedne. Azt is kijelentette, hogy nem helytálló a Ligetre, mint Budapest zöld tüdejére hivatkozni, hiszen Budapest zöldfelületének 1 százalékát adja csak.
A projekt elutasítottságára azt mondta, ő sem szeretné, hogy beépítsék a Városligetet, nem is teszik ezt. Az Ipsos kutatására jelezte: az emberek 70 százaléka támogatná a beavatkozást.
Baán szerint 220 milliárd áll most a Liget-projekt rendelkezésére összesen, sosem létezett az 50 milliárdos kezdő összeg, amire mindig hivatkoznak, már az első, 2015-ös kormányhatározat is nagyjából 200 milliárdot határozott meg, amihez képest alig volt emelkedés.
A Liget eddig megosztott tulajdonban volt, és nem volt igazi gazdája, az állam azért vette át az üzemeltetését, mert hosszú távon vállalja, hogy megfelelően fenntartja azt – tette hozzá.
Közölte végül, hogy a Liget Európában is egyedülálló látványosság volt eddig is, a projekt hatására pedig új, még jelentősebb látványosságot jelent majd. Az európai városok versenyében emiatt emelkedni fog Budapest vonzereje, egy új brandet jelent majd, és mint azt a KPMG tanulmánya is bebizonyította, az idevonzott turistákkal együtt 15 év alatt megtérül. A Liget a beavatkozások után minden szempontból és minden demográfiai csoport számára többet fog nyújtani az eddigieknél.