Az ombudsman arra kérte Balog Zoltánt, hogy tegyék egyértelműbbé a szabályozást, mert nem egyértelmű a törvény.
Hibáztak a hatóságok, mert nem ügyeltek a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárásra, de aggályosak azok a jogszabályok is, amelyek a családi pótlék folyósításáról a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben rendelkeznek – mondta ki az alapvető jogok biztosa, Székely László egy panasz kivizsgálásával kapcsolatban, és közölte, az illetékes miniszterhez fordult, a szabályozás egyértelművé tételét javasolva.
A panaszbeadványt küldő szülők gyermekének az igazolatlan óvodai hiányzásai miatt még 2016 júniusában a gyámhatóság kezdeményezte a családtámogatási főosztálynál, hogy függessze fel a családi pótlék kifizetését. A szülők a budapesti X. kerületi gyámhatóság és a VIII. kerületi családtámogatási főosztály eljárását sérelmezték, mivel szerintük jogsértő módon nem kezdték meg újra folyósítani a nekik járó, de korábban megszüntetett családi pótlékot.
A családtámogatási főosztály 2016. augusztus 1-től rendelte el a családi pótlék szüneteltetését, annak újra folyósítására pedig 2017. március 2-ig – az ombudsmani hivatalnál benyújtott panasz napjáig – nem került sor. Időközben a gyermek iskolás lett, a tankötelezettségét magántanulóként teljesítette.
A gyámhatóságnak erről már a tanév szeptemberi kezdetekor tudomása volt, és bár a felülvizsgálati eljárást a jogszabályban meghatározott időszakon belül megkezdte, csak hónapokkal később, 2016. december 19-i határozatában kezdeményezték, hogy ismét utalják a családnak az iskoláztatási támogatást. A panaszosok jogi képviselője a határozat kézhezvételét követően – tekintettel arra, hogy a gyermek a tankötelezettségének eleget tett – kérte, hogy a gyámhatóság rendelkezzen az ellátás 2016. szeptember 1-jéig visszamenő folyósításáról.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében rámutatott, hogy a gyámhatóság eljárása a hivatkozott jogszabályoknak tételesen megfelelt ugyan, összességében azonban alkalmas volt arra, hogy sértse a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát és nem érvényesült a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elve. A vizsgálat feltárta, hogy a családtámogatási főosztály a döntése elhúzódásával csorbította a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát, az iskoláztatási támogatás késedelmes folyósítása pedig veszélyeztette az érintett gyermek ellátását.
Az alapvető jogok biztosa a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályokban is több visszásságot talált a jogállamiság elvével, valamint a jogbiztonság követelményével kapcsolatban. A jelentés szerint ugyanis a jogi szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, valamint aggályos, hogy a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) szüneteltetésével kapcsolatos előírások jelenleg egységesen alkalmazandók-e a tankötelezettségüket iskolába járással, illetve magánytanulói jogviszonyban teljesítő tanulókra.
Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyék egyértelművé a gyermekvédelmi törvényben a családi pótlék szüneteltetésének felülvizsgálatát szabályozó rendelkezéseket, és azt is, hogy jogszabályban rögzítsék az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget a gyermek magántanulóvá válását követően. A biztos mind a gyámhatóság, mind a családtámogatási főosztály vezetőjét arra kérte, hogy eljárásaik során a jövőben fordítsanak fokozott figyelmet a közigazgatási hatósági eljárási törvény eljárási alapelveinek és a gyermek legjobb érdeke védelmének érvényesülésére, valamint az ügyintézési határidő betartásának garanciális jelentőségére.