Itthon hvg.hu 2017. május. 24. 15:17

Elképesztő sztori bukkant fel Kádárról és egy kémről

Kádár János és Kovács László volt MSZP-s külügyminiszter is szerepel abban az érdekes történetben, amelyet korabeli dokumentumok alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára osztott meg.

Több mint 32 évvel ezelőtt, 1985 májusában történt: egy Belgiumba készülő férfitól a vámőrség 19720 nyugatnémet márkát foglalt le a reptéren, mert nem tudott elszámolni a pénz eredetével - idézte fel a sztorit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A férfi nem kapott elismervényt az elvett pénzről, sietve távozott, a kabátját is otthagyta.

Belgiumba hazatérve a felesége felháborodott a történtek miatt, és levelet írt Kádár Jánosnak, amiben visszakövetelte a pénzt. Ezután Kovács László, az MSZMP Külügyi Osztályának akkori vezetője utasította a külügy konzuli főosztályát, hogy értesítsék a családot, visszakapják a pénzt. A férfi a következő februárban visszarepült Magyarországra, és a ferihegyi repülőtér egyik irodájában meg is kapta a márkát és az ottfelejtett irhakabátját is.

A levéltár beszámolója szerint a történet magyarázata az, hogy a magyar állampolgárságú, de házassága révén Belgiumban élő férfi korábban a hírszerzés ügynöke volt Videós néven.

A pénznek nem volt köze az ügynöki tevékenységéhez, a férfi azt állította, hogy egy illegálisan Magyarországra behozott, és itt hamis papírokkal eladott használt Ford ellenértéke volt. Az ügynök ugyanis mind a beszervezését megelőzően, mind pedig a foglalkoztatása alatt csempészéssel is foglalkozott.

Jelentős magyar és belga alvilági kapcsolatokkal is rendelkezett, ezért is került a hírszerzés látókörébe. A NATO-ról kellett volna jelentenie, illetve hírszerzési információkat szereznie apósa révén, aki a NATO egyik tudományos intézményében dolgozott.

A hírszerzés nem kívánta tovább fedezni az ügynökét, de bírósági eljárást sem akartak indítani ellene, mert nem akarták, hogy eljárjon szája a hozzájuk fűződő kapcsolatáról. Ezért aztán úgy döntöttek, hogy kizárják a hálózatból, a pénzét elteszik, a férfit pedig kiutasítják és kitiltják az országból.

Csak azzal nem számoltak, hogy a volt ügynök és neje nem nyugodott bele a pénzük elvesztésébe.

A férfi először a brüsszeli magyar nagykövetségen keresztül üzent haza, hogy ha nem kapja vissza a pénzét és nem kap jelentős összegű hallgatási pénzt, akkor kitálal a nyugati sajtónak, de erre itthonról nem reagáltak. Ezt követően írt a feleség Kádárnak levelet, amelynek hatására aztán bekövetkezett a csodás végkifejlet.

Ez a történet egyike azoknak, amelyek az 1980-as évek beli nyugat-európai hírszerzési dokumentációból a történeti levéltárban megismerhető.

* Cikkünkben korábban illusztrációként egy a Malév egykori munkatársait ábrázoló kép volt látható. Az azon szereplőknek semmi közük az ügyhöz, a kellemetlenségért az érintettektől elnézést kérünk.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.