Itthon hvg.hu 2017. május. 19. 17:59

CEU-ügy: a kormány nem releváns amerikai-magyar megállapodásokkal takarózik

A kormány diadalmasan felmutatott három olyan amerikai-magyar oktatási megállapodást (az egyiket még a kádári Magyarország kötötte), amely szövetségi szinten jött létre, tehát a kormány szerint nem igaz, hogy a CEU-ról ne lehetne tárgyalni Washingtonnal. A nagykövetségnek markánsan más véleménye van.

A Kormányinfón Kovács Zoltán szóvivő sejtelmes hangon arról beszélt,nem igaz, hogy az amerikai kormány nem köthet megállapodást CEU-ügyben Magyarországgal, ugyanis három föderális alapon kötött oktatási megállapodás is létezik az USA és Magyarország között. "Nyomozzák ki", adta ki a feladatot a sajtó megjelent képviselőinek. Nemrég a Külügy is megismételte ezt az érvelést.

Mit tesz isten, a Pesti Srácok kinyomozta, pontosabban a lap "figyelmét három olyan hatályos felsőoktatási megállapodásra is felhívták, amelyet Magyarország és az Egyesült Államok kormánya kötött meg egymással". Itt már a kormánybarát híroldal bakizik, hiszen míg Kovács simán oktatási megállapodásról beszélt, ők hatályos felsőoktatási megállapodásról beszélnek. Márpedig ezek nem ilyenek.

Az első egy 1979-es megállapodás, tehát még a kádári Magyarország kötötte, és egy kulturális, oktatási, tudományos és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény. Ez egy csereprogram, mely, "tekintetbe véve a magyar és az amerikai népet egymáshoz fűző történelmi barátságot", kulturális-oktatási együttműködésre bátorítja a két országot, töbek közt "a Felek bátorítják és megkönnyítik az egyetemek és más felsőoktatási intézmények, tudományos társaságok és kulturális szervezetek együttműködését a közös érdeklődésre számot tartó területeken". Ennyi, ez egy minden konkrétumot nélkülöző egyezmény.

Az 1998-as rendelet a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola jogállásáról szóló megállapodás. Ez az iskola általános és középiskola, magyar székhelyű közhasznú szervezet. Nem felsőfokú intézmény tehát.

A 2008-as rendelet pedig egy amerikai-magyar csereprogram-bizottság létrehozásáról szól. Arról hogy amerikai diákok jöhetnek hozzánk, illetve magyar diákok mehetnek Amerikába, akár felsőoktatási intézményekbe is, és ezt a bizottság finanszírozza, illetve a diákok mellett tanárok, művészek, professzorok, gyakornokok stb. A bizottság a csereprogramot koordinálja is.

"Valótlan tehát a CEU rektora és az amerikai diplomaták állítása, hogy felsőoktatási ügyekben nem lehet kormányközi szerződést kötni", írja a Pesti Srácok. De hát nem is erről van szó. Mint a CEU és az USA nagykövetsége számtalanszor elmondták, az amerikai szövetségi rendszerben a jogi és legalitási ügyek, valamint az oktatási intézmények diplomakibocsátási kérdései nem a szövetségi állam, hanem az amerikai államok hatáskörébe tartoznak. Ezért a szövetségi kormány nem a megfelelő oldal a CEU-ra vontakozó tárgyalásokhoz, ame4ly a diplomakiadási jogát a University of the New York State egyetem illetékes szervezeti egységétől kapja.

"Erre a tényre már többször felhívtuk a magyar állam figyelmét, a CEU-törvény elfogadása előtt és után. Arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy a CEU-val és a többi érintett intézménnyel folytasson tárgyalásokat. Csalódottak vagyunk, hogy a magyar kormány ebben a témakörben eddig ezt figyelmen kívül hagyta" - írta meg az USA budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, Richard Damstra a hvg.hu-nak.

A külügy ezzel szemben azt állítja: "Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott nem sokkal kinevezése után felvette a kapcsolatot az Egyesült Államok magyarországi ügyvivőjével, három hete tárgyalásokat is folytattak. Azóta várják a választ arra a kérdésre, hogy ki a főtárgyaló, kihez tudnak fordulni, de erre a kérdésre nem érkezett válasz."

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. február. 17. 14:52

Rodrigo Ballester, az MCC tanára, „wokebuster”: Mint volt uniós tisztviselő, szégyellem magam

Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? Mit érez Budapest utcáit járva?