Itthon MTI 2017. május. 09. 06:10

Ma a matekkal folytatódnak az érettségik

Az írásbeli érettségiken ma a matematika van soron.

A matematika írásbelikkel folytatódnak ma az érettségi vizsgák, a diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról. A korábbi szabályozáshoz képest a középszinten megkövetelt ismeretek nem haladják meg jelentősen az eddigieket (a gráfok és a statisztika-valószínűség témakörében jelenik meg néhány új követelmény) – olvasható az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.

A középszintű írásbeli vizsgarész második részében, illetve az emelt szintű írásbeli vizsgarész második részében a feladatoknak több részkérdésből kell állniuk az új vizsgaleírás szerint, mivel az elmúlt évek feladatsorainak elemzése azt mutatta, hogy a diákok számára nagyon hátrányos a 10-16 pontos, részkérdéseket nem tartalmazó feladatok kitűzése.

Az emelt szintű írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a gondolkodási módszerek eddigi 25 százalékos aránya 20 százalékra csökkent, az algebra eddigi 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt.

Emelt szinten bővült a bizonyítandó tételek köre, a szóbeli vizsgára való felkészülést segítendő (tételek a halmazelmélet, a kombinatorika, az algebra, a sorozatok, a geometria, a vektorok területéről).

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az eddig egy tétel, illetve egy definíció megtalálásáért járó 1-1 pontot a felelet logikus felépítettsége, tartalmi gazdagsága szemponthoz tartozó 4 pont 6 pontra emeléséhez használja fel az új leírás. Itt kell ezentúl értékelni a feleletben szereplő definíciók, tételek nehézségét is.

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az alkalmazások között matematikatörténeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet.

Már reggeltől figyelje oktatási portálunkat, az Eduline.hu-t, ahol folyamatosan jelentkezünk az érettségi fejleményeivel: a feladatokkal, megoldásokkal és értékelésekkel.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?