A CEU elüldözésével megannyi európai kutató program vándorolna át más országok területére, súlyos eurómilliókat költenének el más országokban. Vélhetően rengeteg tanár követné az egyetemét, tehát agyelszívást is kiválthat a lépés. De még az ukrán nyugatos törekvések is megéreznék a dolgot.
A CEU-ügyben számtalan érv elhangzott, milyen kárt okozna, ha az egyetem elmenne Magyarországról. Kevés szó esett eddig azokról a kutatói ösztöndíjakról, amelyeket a CEU-kutatók hoznak el, és ami nélkülük elveszne. Hétfőn az MTA kiadott egy hírt arról, hogy három magyar tudós, köztük egy CEU-s kutató nyert el rangos európai kutatói ösztöndíjat. Miről is van szó? Az EU-ban több kutatóiösztöndíj-rendszer is létezik. Ezeket általában úgy lehet elnyerni, hogy egy kutató egy egyetemmel háta mögött pályázik, majd ezt elbírálják. A CEU ezeken a területeken nagyon sikeres. Az egyik ilyen pályázati testület az ERC, European Research Council, azaz az Európai Kutatási Tanács. Ennek a 2014–2020 közötti ciklusban felhasználható kutatási forrása 13,1 milliárd euró, elég nagy pénz.
A tanács elnöke, Jean-Pierre Bourguignon 2015 áprilisában az MTA-n járt, és beszámolt az eredményekről. Kiderült, hogy a nyugati tagállamokból érkező pályázatok kisebb arányban buknak el, mint az új tagállamokból érkezőek az első bírálati körben, de utána a két térségből megegyező arányban teljesítenek. Az új tagállamok közül egyébként messze Magyarország teljesített a legjobban, az utánunk következő négy ország (Észtország, Ciprus, Csehország, Lengyelország) összesen nyert annyi projektet, mint Magyarország: 47-et, ami az összes sikeres pályázat (107) csaknem felét jelenti.
Bourguignon kiemelte, hogy a nyertes magyar és kelet-európai pályázatok között a CEU-pályázatok az élen járnak: eddig 10 ERC-ösztöndíjat nyert el. A CEU oldalán is olvasható, hogy 9 milliárd forint érkezett a ERC-s pályázatokon keresztül, melyekbe be lettek vonva együttműködő partnerként más egyetemek is: a Szent István Egyetem, a Corvinus és mások.
A másik ilyen a Marie Curie program, amely az Európai Bizottság kutatási programja, és a legfeszítőbb európai problémák megoldására keres válaszokat, újfajta megoldásokat, finanszíroz kutatásokat. Az ösztöndíjrendszer együttműködésre ösztönzi a kutatókat, egyetemeket, és nem mellesleg munkahelyeket is teremt. A program a mostani, 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklusban a Horizon 2020 alapon belül kap pénzt, költségvetése erre az időszakra 6,1 milliárd euró. A program, vagy ahogy most hívják, Marie Skłodowska-Curie Actions nemrég ünnepelte a százezredik támogatott kutatót. A CEU itt is több területen aktív, munkaerő-piaci, menekültügyi, foglakoztatási területeken.
„A CEU-val együtt mi is elhagynánk az országot”
Egyértelmű, hogy ha a CEU nem maradhat Magyarországon, akkor ezek a források is máshova költöznek vele. Ahogy Pogonyi Szabolcs, a CEU nacionalizmus kutatási programban részt vevő egyetemi docense, a Metazin főszerkesztője is elmondta a hvg.hu-nak: "A hazánkban szeretnénk tanítani és élni. De ha az egyetem működése ellehetetlenül, akkor a CEU-val mi is elhagynánk az országot".
A CEU többször hangoztatta, évi egymilliárd forint adót fizet be Magyarországon, 600 embernek ad munkát, a diákok itt költik el a pénzüket. Bár a CEU elitegyetemnek számít, ez nem egyenlő azzal, hogy a gazdagok egyeteme. Pogonyi a saját programját látja át, itt 25 diák tanul, ebből négy fizet részleges tandíjat, ami évi 15 ezer euró. A nagy részük szállást és jó ösztöndíjat kap. A doktori programban részt vevő diákok nyugati léptékkel mérve is normális ösztöndíjat kapnak. ezeket a pénzeket is máshol költik el, ha a CEU el kell hagyja az országot.
| Hatalmas saller lenne az ukrán nyugatos reformereknek |
De nemcsak Magyarországról van szó. Elértünk egy ukrán, volt CEU-hallgatót, aki elmondta, a CEU évekig alapvető oktatási szerepet töltött be az ukrán fiatalok számára. Olyan központot jelent, amely jelentékenyen segítette az indulását sok, az új generációt jelentő ukrán kutatónak és emberi jogi aktivistának. Ez a generáció arra vállalkozott, hogy megtöri a múltban gyökerező ukrán hagyományokat, és definiálja Ukrajna európai szerepét. Olga Petrova elmondta, az ország fontos változásokon és reformokon megy keresztül, és szerinte ezek sikereiben kulcsfontosságú azoknak a diákoknak a részvétele, akik a CEU-n keresztül egy más látásmódot sajátíthattak el. A CEU-n keresztül oktatók jutottak el az országba, és bekötötték a nyugati kutatói vérkeringésébe az országot. A CEU teljes bezárása nagy kárt okozna az ukrán értelmiségnek is, de az elköltözése is érzékenyen érintené őket, még ha évente tízes nagyságrendű diákokról is van szó. De ők azok, akik az európai látásmódot elsajátították, és terjeszteni tudják az országban. A CEU vegzálása tehát még ilyen, külpolitikai hatásokkal is járhat. |
