Önként fel akarták ajánlani segítségüket műszaki igazságügyi szakértők a veronai tragédiát követő jogszabálymódosítás kidolgozásához, de már a kamarán belül kifulladt a kezdeményezés. Pedig szerintük a buszok üzemeltetése, az éjszakai vezetés vagy a sofőrök terhelhetősége mind olyan szakkérdés, aminél többet ér tapasztalatuk a kormányzati konzultációs szavaztatásnál.
Sokkolta az országot a január végén, Verona mellett történt buszbaleset, amelyben tizenhat magyar halt meg, nagy részük középiskolás. A Szinyei Merse Pál Gimnázium sítáborból hazafelé tartó csoportját ért tragédiára a politika is reagált: a kormány bejelentette, hogy szigorítanák a gyerekek buszos utaztatásának szabályait. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szerint hasonló esetek elkerülése érdekében akár még a KRESZ is módosulhat. Első körben áttekintik a hatályos szabályozást, másrészt megkérdezik az emberek véleményét a kérdésben, a kormányzati konzultáció honlapján jelenleg is elérhető a kérdőív.
Csakhogy a veronai buszbaleset miatt előtérbe került fő szabályozási kérdések – a sofőrök egészségi állapota, a buszok műszaki állapota és a vezetés közben tartandó pihenőidő – mind szakértelmet igénylő kérdések. A hvg.hu információi szerint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarán (MISZK) belül a kifejezetten ezen a területen dolgozó szakértők közül páran felajánlották, hogy segítenének a szabályozás reformjában.
Szerintük a kamarának fel kellett volna ajánlania a rendelkezésére álló tudást az autóbuszos közlekedési balesetek megelőzését célzó jogszabályalkotáshoz. „Többen közülünk régóta foglalkozik ezzel a területtel, napi kapcsolatban vagyunk autóbuszok üzemeltetőivel és számos szakvéleményt készítettünk különféle balesetekről” – mondta egyikük, Deli Kálmán, közúti közlekedésbiztonsági és gépjármű-közlekedési igazságügyi szakértő. Szerinte a technikai-műszaki tapasztalataikra, valamint a kifejezetten éjszakai vezetést, illetve alvásproblémákat kutató szakemberek munkájára is építeni kellene a szabályok újragondolásánál.
Már a kamarán belül elhalt
Csakhogy a kamara vezetése állítólag egyáltalán nem fogadta lelkesen az önkéntes felajánlást, sőt, inkább azon aggódtak, hogy még szó éri őket, amiért „hasznot, ingyenreklámot” akarnak a tragikus balesetet meglovagolni. Amin viszont az önként jelentkező szakértők akadtak ki, hiszen mint mondták, ők csak meglévő tudásukat szerették volna a közös ügy érdekében alkalmazni.
Az országos kamara vezetője, Agárdi Tamás a hvg.hu-nak elismerte, hogy valóban érkezett ilyen felajánlás tagok részéről. Az elnök azonban arra hivatkozott, hogy egy témában készült interjúban sem akartak szerepelni az érintett műszaki szakértők. Az nem derült ki, hogy ennek mégis mi köze van ahhoz, hogy a MISZK kamaraként bedobja kapacitásait, legalább egy jelzés erejéig a szaktárca felé.
A munkacsoport még ülésezik
A minisztérium viszont állítja, haladnak a saját, kifejezetten ebben a témában felállított munkacsoportjukkal. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter részvételével állították fel, ennek feladata kidolgozni a szükséges szabályozási javaslatot. Érdeklődésünkre, hogy hol tartanak, annyi derült ki, hogy először február 23-án, majd március 9-én ülésezett a munkacsoport a tárcák vezetőinek és „szakértői munkatársainak” részvételével.
Az igazságügyi szakértők felajánlása úgy tűnik, nem jutott el hozzájuk, mert erre csak annyit írtak, hogy „a kormány természetesen minden érintett véleményét számításba veszi”. Ennek alátámasztására az interneten zajló „társadalmi egyeztetésre” hivatkoztak.
