Az MSZP új stratégiája Gyurcsány pártjának eljelentéktelenítését célozza, így a Demokratikus Koalíció lépéskényszerbe került. A párt márciusban izzíthatja a rakétákat. Kérdés, hogy tervezett kampánya dob-e annyit a párton, hogy megkerülhetetlen maradjon. Ahogy az MSZP-nek is jelentős a tét, azt lesi: Botka László népszerűsége lesugárzik-e a pártra.
"Nem túl éles eszű elemző, aki egy MSZP–DK-listát Gyurcsány Ferenc nélkül képzel el" – mondta ezt a meglepő mondatot egy névtelenséget kérő, befolyással bíró szocialista politikus, aki amúgy a beszélgetés alatt nem volt kritikus Botka Lászlóval. Egy Gyurcsány nélküli közös listát ugyanis nem elemzők, hanem maga a párt miniszterelnök-jelöltje, Botka László képzelt el, ami miatt nagy balhé van a baloldalon.
A kialakuló helyzet a választás kimenetelét befolyásolhatja, már ha az elemzés érdekében valódi lehetőségként számolunk az ellenzéki esélyekkel. Abban ugyanis, hogy a kormányváltásra bármilyen lehetőség mutatkoznak, a baloldali politikusok sem hittek pár hónappal ezelőtt. Botka állítja, hogy azóta (vagyis az ő színrelépésével) az MSZP-n belül a hangulat változik.
A stratégiát kritizáló, a cikk elején idézett politikus úgy látja, a mostani támogatottsági adatok mellett szinte kizárt, hogy Gyurcsány ne legyen rajta azon a listán, amelyen az MSZP jelöltje is indulnak (a Medián februári mérése szerint az MSZP 15, a DK 7 százalékon áll a biztos szavazóknál). Ha viszont a következő hónapokban az MSZP be tud vonzani 5-800 ezer új szavazót Botkával és programjával, megváltoznak az erőviszonyok is a a DK-val folytatott tárgyalásokra. Összefoglalva állítja:
"a DK ma még megkerülhetetlen, de nem biztos, hogy három hónap múlva is az lesz."
Botka hamarosan országjárásra indul. A félhivatalos miniszterelnök-jelöltje arra számít, a társadalmi hangulat – és ezzel a párt támogatottsága – megváltozik. Párhuzamosan marginalizálni próbálják a DK-t, ezért is sorolják mostanában a "liberális kispártok", "mikropártok" közé. Botka ezzel épp arra játszik, mint tette azt négy éve Gyurcsány, mikor első nekifutásra kihagyták az együttműködésből.
Botka húzásához viszont a DK-nak is lesz egy-két szava: a párt egyik politikusa a hvg.hu kérdésére azt mondta, kész a választási programjuk és a 2018-ig szóló kampánytervük, márciusban pedig elkezdik megvalósítani azt. Szerinte a félmillió szavazójuk erős legitimáció, nem fél attól, hogy jelentéktelenné válnának (a fent említett Medián kutatásból jelenleg nem jön ki 500.000 – a szerk). Kérdés, hogy a márciusi kampányuk mit hozhat a konyhára. Gyurcsány mindenesetre magabiztos, az ATV-ben azt mondta, bárkivel lefogadja, ha külön listán indulnak, a DK 10 százaléknál is jobban teljesít.
MSZP v. Gyurcsány - 0:1
Nem érdemes könnyű kézzel leírni a DK-t, hiszen négy éve egyszer már mindenkinek bizonyítottak. 2013 nyarán Gyurcsány Ferencet és pártját kihagyták a megegyezésből, amit az MSZP és a Bajnai Gordon vezette, a jelenleginél fényévekkel jobb pozícióban lévő Együtt-PM kötött külön listás indulásról és közös jelöltekről, miniszterelnök-jelölt nélkül. Hosszú hónapok alatt jutottak az említett kompromisszumig, Bajnai egészen mást képzelt el eredetileg.
Bár Gyurcsányékkal is tárgyaltak, a DK vezetése egyezség nélkül, szemmel láthatóan leforrázva kullogott el az MSZP-székházból. Gyurcsány Ferenc azonban megrázta magát, és Összefogással a köztársaságért elnevezésű kampányba kezdett.
A számok pedig javultak: a Medián 2013-as mérései szerint a DK májusban a teljes népességet nézve 2, míg novemberben már 4 százalékon állt, az Együtt pedig ezzel szemben elvesztette támogatói csaknem felét, és egy szintre került Gyurcsányékkal. Az MSZP kicsit javult, 16 százalékkal fordult rá a novemberre. A kettő között félidőben, augusztusban az ellenzéki pártok támogatottsága stagnált, a Fideszé viszont nőtt, tehát amúgy is újra kellett gondolni a takitkát. Bár Botka már 2013-ban is kihagyta volna Gyurcsányt a közös listáról, a DK-soknak befutó helyet ajánlva – amibe a DK akkor sem ment bele –, egyre több baloldali beszélt arról, Gyurcsányt kihagyni öngyilkosság. A végére mindenki emlékszik, ha máshonnan nem, hát a CÖF első bohócos plakátjáról. Összeállt a Mesterházy Attila vezette közös lista, Gyurcsány Ferenccel a harmadik helyen. A PM-ben erre legurítottak pár Unicumot, és belegyalogoltak a naplementébe.
László Róbert választási szakértő korábban azt mondta, Gyurcsány az elmúlt 3-7 évben elfelejtett politizálni, a legnagyobb politikai aktivitást akkor mutatta, mikor kihagyták a 2014 előtt formálódó együttműködésből. Menet közben a volt kormányfő fogadkozott: ha ő az akadálya egy nagy, közös listának, visszalép. Ez akkor nem következett be, most pedig föl sem merül. Gyurcsány az évértékelőjében egyértelművé tette, marad, a tisztújító kongresszuson pedig külön listás indulásról beszélt. Bár nyilván most is a megerősödés a cél, László Róbert szerint akkora Gyurcsány elutasítottsága a választók és a potenciális szövetséges pártok részéről, hogy nem valószínű, hogy egy hasonló kampánnyal megismételheti a korábbi sikerét.
"Az nem kérdés, hogy Gyurcsány elindul a választáson, de megpróbálják marginalizálni, kiutálni az együttműködésből" – mondja az elemző. Gyurcsány az MSZP mellett a következő időszak érdekes szereplőjétől, a Momentumtól is kapott egy pofont. Ha ez a két párt megerősödik, még az is lehet, hogy Gyurcsány pártja – külön indulva – be sem jut a parlamentbe.
Botka: Gyurcsány = Orbán?
A DK szombati tisztújító kongresszusa előtt beszéltünk olyan DK-taggal, aki arra a kérdésre, Botka és Gyurcsány harcából ki jöhet ki győztesen, rávágta, hogy Orbán Viktor. Egyik MSZP-s forrásunk szerint korai még bármit mondani, a következő két-három hónap lesz a döntő. Más úgy értékeli, Botka annyira más jelölt, mint amivel korábban elő tudtak állni, hogy ez jelentősen javíthatja pozíciójukat. A két politikus ellentétesen ítéli meg, hogy Botka népszerűsége hathat-e pártja esélyeire. Egyikük azt mondja, érdemben nem, másikuk szerint viszont ez óriási baj lenne. Martin Schulz német kancellárjelölt példáját hozza fel, akinek támogatottsága megközelítette Angela Merkelét, és a pártján is húzott 7-10 százalékot. Hozzáteszi:
"ha az MSZP-nél nem következik be, az a süllyedő hajó jele."
A kétely marad. Dávid Ibolya (MDF), Szél Bernadett (LMP) vagy Karácsony Gergely (Párbeszéd) is hiába (volt) jóval népszerűbb, mint (egykori) pártja, nem lett belőle szavazat. Beszéltünk egy nagyon kritikus szocialistával is, aki azt mondja, Botka megjelenésének már most látszania kellene az MSZP támogatottságán, az országjárásnak már rég el kellett volna indulnia, és a szegedi polgármester programja nem kellően részletesen kidolgozott. Az eddigiekből pedig nem látja, hogy lehetne ebből együttműködés. Ráadásul szerinte Botka taktikai hibát vétett: belegyalogolt a 3-4 százalékra tehető DK-s szavazókba azzal, hogy Gyurcsány kihagyásáról beszél, holott ezt lehetett volna csendesebben, takitkusabban intézni.
Az egyik forgatókönyvvel a választók szinte biztos, hogy átverve éreznék magukat: az úgy szól, hogy a listán nem lesz rajta Gyurcsány, de a paktumot kötő tudják: az Országgyűlésbe a volt kormányfő helyett bejutott DK-s politikusok eskütétel előtt átadják helyüket.
A Gyurcsány által felvetett ötletet – külön lista, körzetenként egy ellenzéki jelölt – sem tartja jónak beszélgető társunk. Az országos listaállítás feltétele ugyanis, hogy az adott politikai formáció 27 egyéni körzetben jelölő szervezetként mérettesse meg magát. Ahhoz, hogy kijöjjön a matek, az esélytelennek számító helyeken indulhatna mindenki, ám miután előre kimondják, hogy azok esélytelenek, ott lehetetlen lesz normálisan kampányolni, emiatt a pártlistákra is jóval kevesebb szavazat juthat. Ráadásul a külön indulással egymás ellen is kampányolnak.
Egy másik szocialista politikus is úgy látja, a Gyurcsány-féle megoldás csak az utolsó előtti legrosszabb. Az önkormányzati választáson már kipróbálták, de nem jött be. A legoptimistább nyilatkozónk arra számít, a végén összejön a közös lista, valahogy. Megkérdeztük a DK-s forrásunkat, hogy gondolták a közös jelöltek kiválasztását, azonban azt mondta, erre nem tettek javaslatot, mert "nem akarnak rátelepedni a folyamatra." Botka László maga amúgy Gyurcsány felvetését nem is kommentálta.
Gyurcsány nélkül is ott a bélyeg
A Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének tanársegédje, Róna Dániel azt mondja, első ránézésre ugyan minimális különbség van aközött, hogy a baloldali pártok közös listán és közös jelöltekkel indulnak, vagy külön listán és választókerületenként egy jelölttel, ugyanakkor az emiatt kialakuló rengeteg konfliktus felemésztheti a baloldalt. Ráadásul a választót nem a technikai kérdések érdeklik, hanem hogy milyen a vezető és milyen a program. László Róbert is hozzátesz egy érvet:
„amíg a választók azt látják, hogy a felek utálják egymást, és még a jelöltállítás módján is csak veszekszenek, hogy hihetnék el róluk, hogy tudnak együtt kormányozni?”
Róna Dániel szerint a megszerezhető mandátumok szempontjából a közös lista és közös jelölt a legoptimálisabb verzió. Egyrészt a szavazókat zavarhatja, hogy nem látja pártja logóját a lapon – ha egyik körzetben például csak DK-s indul, akkor ott a szocialista szavazó nem biztos, hogy „megtalálja” és kiválasztja a DK-s jelöltet a szavazólapon (miközben listán az MSZP-t ikszeli be). Másrészt az MSZP és a DK esetében nincs jelentős előnye a külön listának: a két párt ugyanis a választók szemében nagyon össze van nőve.
„Ha valaki nem szereti Gyurcsányt, az valószínűleg az MSZP-re sem fog szavazni” – mondja Róna Dániel, aki szerint ez fordítva is igaz: aki hajlandó az MSZP-re szavazni, az várhatóan hajlandó a DK-ra is. Külön listának elsősorban akkor van értelme, ha a két szóban forgó pártot más mezőben helyezik el a választók, így lehetséges lenne választói koalíciót építeni, és érdemben új szavazókat bevonzani. Botkának lehet, hogy ez sikerül, de ez nem az indulás módján múlik. Fontos üzenet lenne ugyan, ha Gyurcsány nem lenne a listán, de akkor sem tudja levakarni magáról a bélyeget, hogy a pártjával viszont együttműködik.
