Geszten a kastélyt nem az önkormányzat hasznára újítják fel állami pénzen, mivel Lázár János javaslatára a kipucolt barokk épület a református egyház tulajdonába száll át. Az ország számára aggasztó lehet, ha ebből rendszert csinál a kormány: a magasabb EU-támogatásokért felújítják a műemlékeket, aztán fenntartásukat az egyházra bízzák, hogy leplezzék az arra elfolyó közpénzeket.
Ingyen átadja a kormány a geszti Tisza-kastélyt a református egyháznak, ez áll a Lázár János által az Országgyűlés elég beterjesztett, februári törvénymódosításban, amiről jövő kedden vitázik a Ház. Módosítani kell ugyanis a szándék megvalósítása érdekében a nemzeti és az állami vagyonról szóló törvényt. A kastélyt azért kapják meg a reformátusok, hogy oktatási és továbbképzési központot alakítsanak ott ki, illetve elősegítsék a kulturális és hitéleti feladatokat. Egy feltétel van: az egyháznak kell állnia az ingatlan fenntartását.
Látszólag mindenki jól jár, az állam felújítja a műemléket, majd átadja az egyháznak, amely saját forrásból fenntartja azt. A törvény indoklásában az áll, hogy a módosítással azt is el szeretnék érni, hogy máskor is átruházhatóak lehessenek azok a felújított ingatlanok, amelyek "sokszor más célra gazdaságosan nem hasznosíthatóak".
Tisza István sem akadályozta meg a lepasszolást
Némileg furcsa ugyanakkor, hogy a Tisza-család kastélyát átadják a református egyháznak, hiszen az I. világháború után meggyilkolt Tisza István kiemelt jelentőségű referenciaalakja az Orbán-kormánynak. A budai Várban jelenleg átépített Karmelita-kolostorban úgy rendezik be Orbán Viktor dolgozószobáját, hogy annak "puritán" bútorai Tisza István darabjaihoz hasonlítsanak (ezért sem érti senki, miért kerül a Miniszterelnökség berendezése 4 milliárd forintba). A Parlament előtt pedig visszaállították az 1934-es állapotok szerint a Tisza-szobrot, amelynek felavatásán Orbán Viktor beszédet mondott.
Logikus lenne, ha geszti birtokán, egykori kastélyában valamiféle múzeum lenne az emlékére. Volt is ilyen próbálkozás: 2012-ben az önkormányzat maga pályázott egy olyan látogatóközpont megalkotására, amelyben összegyűjtötték volna a Tisza-bútorokat, relikviákat, és egy általános miniszterelnöki múzeum is létrejött volna. De ez a kezdeményezés végül nem nyert támogatást. Ezt már Geszt polgármestere, Fábián Zsuzsanna mondta el a hvg.hu-nak.
Bár kávézó és különleges tanórák is lettek volna a kastélyban, A polgármester asszony szerint nem lett volna rentábilis a kastély fenntartása. Ettől függetlenül az ötlet elnyerte a kormány tetszését, kérdés, most, ha a kastély felújítása elkészül, a református egyház ennek mennyire ad teret, ha a törvény értelmében oktatási, hitéleti és kulturális feladataira kapja meg a kastélyt.
Kastályból a menzára – Geszt szerényebben ünnepelhet
Most viszont a polgármester bizakodó, ha a református egyház tényleg megkapja a kastélyt – bár a tulajdonjog átruházásáról nem egyeztetett az önkormányzattal az állam, amely 2014 októbere óta egyébként a kastély tulajdonosa –, mert az egyház meg tudja tölteni az épületet konferenciákkal, táborokkal, csendesnapokkal, összejövetelekkel turisztikai szezonon kívül is.
A kastély eddig számos funkciót lát és látott el Geszt életében.Jelenleg is Általános Iskola, a 200 fő befogadására alkalmas terem, a kultúrterem családi, települési rendezvényeknek ad otthont, a kastély pedig látogatható a turisták számára. Fábián elmondja, 2016 ősze óta épülnek a kastélybeli funkciók kiváltására épületek: lesz nyolctantermes iskola, tornaterem állami pénzből, önkormányzati forrásból étkezőkonyha, óvoda épül, sőt talán még bölcsőde is lesz. Az önkormányzat ígéretet kapott arra, hogy a kastély nem zár be a nagyközönség előtt, kulturális látogatóközpont lesz.
A kultúrterem kiesését úgy kompenzálják, hogy az iskola aulája, az étkezőkonyha vagy a tornaterem alkalmas lesz rendezvények megtartására, bár vélhetően nem kínálja ugyanazt az élményt egy vadonatúj épület falai közt ünnepelni azzal, amit egy 1760-ban épült barokk kastély nagyterme nyújt. Nyáron indul a falkutatás, készülnek a felújítási tervek, megindul tehát az épület megújulása - a VS.hu cikke szerint 800 millió forintba kerül a felújítás. Az új iskola a tervek szerint elkészül az új tanév kezdetére.
Jobban megéri, ha műemléket újítanak fel
További kérdés, hogy mi lesz a kastélyparkkal: a kastély körül egy 27 hektáros park van, ami része a Kőrös-Maros Nemzeti Parknak. Ennek felújítására is voltak tervek, az angolpark rekonstrukciója most nincs napirenden. Ezt nem kapta meg az egyház, ezzel tulajdonjogi gondok voltak, önkormányzati, magánszemélyi és céges tulajdonosai vannak.
De miért kell tulajdonossá válnia az egyháznak? 2016 júniusában már megpendítettük a legújabb bizniszt, a vár- és kastélyfelújítást. Ekkor került be a műemlékjegyzékbe rengeteg kastély és vár. Az ok egyszerű volt: így több EU-s pénzt lehetett igényelni utánuk (a nem műemlék épületekért 200-320 ezer forint/ négyzetmétert, míg a műemlékekért 400 ezret).
Így került bele például a kondorosi Batthyány-kastély is a felújítandó épületek közé – a kormányt meggyőző Dankó Béla a rengeteg turisztikai lehetőségről beszélt, amelynek köszönhetően majd megtérülhet az egymilliárdos beruházás. Sághi Attila, az akkor még létező Forster Központ elnöke pedig arról beszélt, a megtérülés több esetben is kizárt, de mivel vissza nem térítendő EU-s forrásokról van szó, csak a fenntartást kell kigazdálkodni. A diósgyőri várat is egymilliárdból újították fel, a nullszaldót annak ellenére nem tudták elérni, hogy oda tényleg sok turista özönlik, és nagyon profi stáb szervezte az átadás előtt már jóval a programokat, a média is állandóan tudósított róla.
Majd az egyházak fenntartják bújtotott közpénzből?
35 kastély és 32 vár újul meg, "a fejlesztések célja, hogy a kastélyok önfenntartóvá váljanak a beruházások után". A kormány most szembesül azzal, hogy az önfenntartás sok helyen vágyálom csak – akkor tehát most jogi lehetőség is lesz arra, hogy az egyházaknak tulajdonába adják a kastélyokat. Így már lehet azt mondani, hogy az egyház kötelezettsége a fenntartás. De ez csak játék a számokkal, hisz az egyházak is közpénzből élnek. 2016 decemberében például különleges karácsonyi ajándékot is kaptak: 121 milliárd forint állami támogatást, ebből a Magyarországi Református Egyház 24 milliárddal részesült. Ez lesz tehát a geszti Tisza-kastéllyal – EU-s közpénzből felújítják, majd magyar közpénzből az egyház fenntartja.
Ha a törvénymódosítás egy modellt készít elő – több tucat érintett műemlék épület lehet –, izgalmas idők elé nézünk. Visszatérhet tehát a birtoktulajdonos egyházak 1945 előtti példája? Ki fogja ellenőrizni a tulajdonosi tevékenységet úgy, hogy az egyházak mindig is a köz- és a magánszféra közti szürkezónában szerettek elhelyezkedni, és a saját ügyeiket is az egyházi autonómia mögé szerették bujtatni?
