Fényes jövő áll mögöttük – így összegezhető több kis baloldali párt helyzete. Nem csoda, hogy az MSZP-vel és a DK-val összekapaszkodás gyötrelmei helyett meglátták a lehetőséget a Momentum Mozgalomban. Szerintük szövetségük új pólust hozhatna a magyar politikába. Csak Fekete-Győr Andrásék intenek: nem kérnek az elmúlt 27 évből. Majd összemegy az arcuk – jósolnak a kispártok vezetői közül többen.
A legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a biztos pártválasztók körében az LMP négy, míg az Együtt és a PM egyaránt egy százalékon áll. Közben a Závecz Research bejelentése szerint a válaszadók egy százaléka az opciók helyett spontán bemondta a Momentum Mozgalom nevét. Az olimpiaellenes kampányukkal a köztudatba berobbanó fiatal aktivisták 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze ügyüknek Budapesten, míg 2014-ben az LMP-nek országosan elég volt 268 ezer szavazat a parlamenti küszöb megugrásához.
Az új felmérés adatai sem kellettek ahhoz, hogy a küszöb alatt táncoló pártok vezetőinek fantáziáját beindítsa a Momentum Mozgalom. Azt a valaha szép reményű pártok is érzik, hogy összefogás nélkül nem nagyon fog menni, pláne nem a most beinduló fiatalok ellenében. Viszont a Momentumban nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is látnak.
A demokratikus ellenzék apró pártjai egy új pólus kialakítását remélik Fekete-Győrékkel összefogva, ráadásul így a baloldali iszapbirkózás kezdete előtt hátat fordíthatnának az MSZP és a DK hatalomtechnikailag túlképzett politikusainak.
Két tag jó, négy tag rossz?
A kispártok vezetői egyelőre név nélkül nyilatkoznak az új perspektíváról, máskülönben névre szóló kikosarazást kapnának a Momentumtól. A mozgalom vezetői ismételten közölték ugyanis, hogy önállóan indulnak, és
az elmúlt 27 év politikai szereplőivel nincs egyezkedés.
Beszélgető partnereink között egyetértés van abban, mely pártok nem tartoznak az új pólusba (amelyben az MSZP pártkönyvének jelenlegi vagy korábbi tulajdonosai viszik a prímet), ám hogy ki tartozik bele, arról már vitatkoznak. Az egyik pártvezető Együtt–PM–LMP–Momentum összefogásról beszél, ami valójában újra egyesítené az egykori Lehet Más a Politikát utódpártjai csatolt elemeivel és az olimpiaellenes mozgalommal. Más szerint a Momentumot csak az ökopárt megmaradt magjával kéne összevonni.
Azt mindenki hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre gondolatkísérletek, még párton belüli tárgyalások sem indultak erről. A pártvezetők lelkesedése (és aggodalma) érthető: egyik beszélgetőtársunk szerint pont ugyanarra a középosztálybeli, nagyvárosi, balliberális szavazóbázisra hajt mindegyik formáció. Értékelése szerint a 2018-as választásokon a Momentumál a parlamentbe kerülés a tét, míg az LMP-nél a kiesés elkerülése. Az Együtt és a Párbeszéd egyedül legfeljebb reménykedhet egy küszöb körüli eredményben, de a jelenlegi mérések alapján ettől is nagyon messze vannak.
Kormányváltás után újra el lehet válni
A kisebb pártok rémálma az egyik érintett szerint az, hogy az egymással folytatott ádáz küzdelem után mindannyian hoppon maradnak. Egy ilyen esetben a demokratikus oldal elbukná az összes leadott szavazat akár 6-8 százalékát is. A négypárti összefogásról vagy valamilyen szintű együttműködésről beszélő forrásaink szerint ezzel valójában nemcsak választási szövetség, de egy új pólus is létrejöhetne a baloldalon. Ha pedig leváltották a kormányt, utána akár vissza is lehet darabolódni – vélekedett optimistán egyik nyilatkozónk.
Az egyik pártvezető már egyenesen azzal érvel, hogy a pártok elképzelései között nüansznyi különbségek vannak, azt meg nem érti, miért sorolja őket is az „elmúlthuszonhétévbe” a Momentum, mivel a 2010 előtti világot ők is elutasítják. Az egyik kispárt politikusa azt mondta, „ha az összes úgynevezett progresszív párt létrehozna egy választási pártot, az borítaná a politikai térképet, bár
személyes okok miatt ez nem nagyon életszerű”.
Egy LMP-s politikussal folytatott beszélgetésünk erre ráerősít: forrásunk nem fogna össze sem az Együttel, sem a Párbeszéddel, csak a Momentummal. Azzal érvelt, hogy az Együtt és a Párbeszéd lényegében nem, vagy alig mérhető, szavaiból azt is kivettük, a régi LMP-s harcostársakkal közösködésért sem rajongana annyira. Hangsúlyozta, erről semmilyen pártdöntés nincs. Ahhoz viszont, hogy a Momentummal összefogjanak, nem kell semmiféle határozatot módosítani: a sokat hivatkozott dokumentum ugyanis csak a jelenlegi parlamenti pártokkal zárja ki az együttműködést.
Bár nem LMP-s források szerint épp az ökopártiak ijedtek meg leginkább a Momentum párttá válásától, „jobban, mint ahogy ez indokolt lett volna”, pártbéli forrásunk azt mondja, nem érte őket váratlanul a Momentum színrelépése. „Érezzük, hogy nagy a veszély, de konstruktív félelem van.
Mi vagyunk az a csapat, amelyik túlélte, hogy 2013-ban elvitték a párt felét. Szóval láttunk már csodát, most is türelemre van szükség.”
A Momentum azonban nem enged: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke elég hamar lehűtötte a kedélyeket, amikor azt mondta, ő is hallott az új pólusról, de a véleményük nem változott.
Fekete-Győr nem lát mozgásteret
„Nincs bizalmunk ezekben a pártokban. De az embereknek sincs, nem hiába tartanak ott, ahol” – mondta Fekete-Győr kérdésünkre, és nemcsak a választási szövetséget, de a koordinált indulást is kizártnak tartja. Ígéri: a Momentum megtalálja a legalkalmasabb indulókat mindenütt.
„Most még nagy az arcuk, de nézzük meg őket fél év múlva” – kommentálta az önállóskodást egyik nyilatkozónk, aki szerint még nem lehet pontosan látni, mivé növi ki magát a Momentum. A népszavazási kérdésnél hatalmas mázlijuk volt, hogy a Kúria nem kaszálta el a kezdeményezést. „Ilyen nagy dobások általában nincsenek a politikában” – teszi hozzá. Más emlékezett az indulás hevére, de „mikor elkezdtünk dolgozni, kiderült, hogy kellenek a partnerek”. Egyedül nem képesek leváltani a kormányt.
Sok sikert kívánnak Piripócsra
A Momentum most országjárásba kezd és vidéki bázist épít, ami LMP-s nyilatkozónk tapasztalata szerint elég nyögvenyelős munka. „A nagyvárosok még csak hagyján, de a 106 egyéni körzet Piripócsra is vonatkozik, ott azért nehezebb lesz.” Annak viszont örül, hogy a Momentummal csökkenhet rajtuk a balliberális értelmiségi nyomása, amely az együttműködés elutasítását kéri rajtuk számon.
„Ez nekünk is nagy konfliktus volt, nekik is az lesz.”
Az tehát látszik, hogy a Momentum rendesen bekavart az állóvízbe, a nagyobb talány, mi lesz ezt leszámítva a baloldalon.
Orbán Viktor már látja a koalíciót
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a héten kezdte meg egyeztetéseit a lehetséges partnerekkel, az első forduló pedig egyből a várt bukást hozta: az LMP kikosarazta. A következő kör vélhetően a Párbeszéddel lesz, valamikor jövő héten, de túl sok jóra ott sem számíthat Botka, miután ő nem akar előválasztást, Szabó Tímeáék viszont ragaszkodnak hozzá. Gyurcsányt ráadásul Botka előre kiosztotta, így a DK reakciója is borítékolható lesz. Mindeközben Botka tavaszig dűlőre vinné a kérdést, ha nincs megállapodás, eddigi ígéretei szerint visszalép a jelöltségtől.
Az MSZP–Momentum-viszony mindeközben legalábbis sértettnek tűnik, bár az is lehet, hogy trükk az egész, és csak Orbán Viktor lát át a szitán. Ő pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy Momentum valójában az új SZDSZ, kis lökdösődés után pedig ezek „koalícióra fognak lépni”.
