Nyilvános tenderen akár többet is kaphatna a főváros a Rác fürdőért, a városvezetés mégis hagyja, hogy az MFB bank találjon rá vevőt, aki információink szerint Tiborcz István környezetéből kerülhet ki.
Új befektető veheti meg a felújított, de az elszámolási viták miatt évek óta üresen álló budapesti Rác fürdőt. A Fővárosi Közgyűlés szerdán zárt ülésen tárgyalja az ehhez szükséges megállapodásról szóló előterjesztést.
A javaslatot Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes jegyzi, ennek értelmében a fővárosi önkormányzat felbontja a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) még 2013-ban kötött, az egykori 7 milliárdos követelés megvásárlásáról szóló megállapodást, és az eredeti állapot visszaállításáért cserébe a főváros megkapja az egykori szerződésben szereplő 2,2 milliárd forint 890 millió forint kamattal növelt összegét.
A bank egyúttal kötbérrel biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy potenciális befektetője 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt is.
A hvg.hu információja szerint az új tulajdonos az Orbán Ráchel–Tiborcz István házaspár érdekeltségi köréből kerülhet majd ki. A korábbi megállapodás felbontását egyébként az MFB kezdeményezte a bankot megkereső titokzatos befektető kérésére, aki furcsa módon nem az egyszerűbb utat választotta a régóta piacon lévő ingatlanegyüttes megszerzéséhez, és a birtokon belül lévő fővárosi önkormányzat helyett a korábbi hitelező állami bankot kereste fel üzleti ajánlatával.
Az üzleten azonnal 4-5 milliárdot keres a vevő
Az ok persze nem túl bonyolult. Ezzel a rövidke vargabetűvel kikerülhető a nyilvános értékesítési pályázat, ahol akár mások is jelentkezhetnének, és esetleg magasabb árat is kínálhatnának a komplexumért. Az előterjesztés maga sem titkolja, hogy a nyilvános tenderen akár többet is kaphatnának a fürdő-szálloda kombóért, de ezt az utat jóval kockázatosabb megoldásnak minősíti Bagdy.
Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő erősen megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a fővárosi önkormányzat zárt ülésen dönt az önkormányzat utolsó nagy értékű, újszerű állapotban lévő fürdőjének, illetve a mellé épült szállodájának értékesítéséről. Ráadásul a 8 milliárdot érő beruházást 3,1 milliárdért adja tovább, így a szerencsés új tulajdonosok már a vétel pillanatában 4-5 milliárdos nyereséget tudhatnak magukénak.
Még a víz is jutányosabban folyik a csapból?
Szaniszló attól is tart, hogy a fürdő üzemeltetéséhez szükséges termálvíz biztosításáról szóló szerződést is a piaci ár alatt kötik meg. Erre van is esély. A javaslatban ugyanis fontos szempontként szerepel, hogy az új tulajdonos a megállapodás aláírásától számított 45 napon belül vízhasználati szerződést köt a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-vel. Már most rögzítik, hogy a BGYH havi szolgáltatási díj fejében nem csupán a termálvizet biztosítja, de vállalja a vízi létesítmények karbantartását és javítását is.
Ebben csak az a furcsa, hogy a főváros eredeti fejlesztési partnerével, az azóta kiebrudalt Rác Beruházási Kft.-vel 2012-ben kötött egyezség szerint a céget terhelték volna a felújítás, a karbantartás és az állagmegóvás költségei.
A fürdőben használt víz köbméteréért akkor nettó 49-54 forintot kért Budapest, ami 20 százalékkal magasabb volt a BGYH önköltségi áránál. Ingatlanhasználati díjként pedig nettó 101 millió forintot számláztak volna évente a cégnek, méghozzá előre. Most már nincs szó ingatlanhasználatról, mivel az ingatlanok tulajdonjoga az új céghez kerül. Az alattuk, illetve az előtte lévő sétány telkéért viszont földhasználati díjat kér a főváros. Ennek mértékét egy későbbi szerződésben határozzák meg.
Hat éve elkészült a felújítás, azóta csak porosodik
A főváros hangsúlyozza, hogy az új egyezség megkötésében a fürdő és a szálloda mielőbbi megnyitásának elősegítése vezérli. A 2010-es választások óta folytatott macska-egér játék után kissé meglepő ez a kijelentés.
A Rác fürdő rekonstrukciója az M4-es metró és a Bálna építése mellett a harmadik olyan projekt, amelyet még Demszky Gábor idejében indítottak el, és a Fidesz ellenzékben még hangosan támadta. Tarlós István főpolgármesterré választása után a beruházást a Bálnához hasonlóan megállították, és pert indítottak. A felújításra vállalkozó céget 2010-ben citálta bíróság elé a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt., ami kissé meghökkentő, lévén, hogy negyedrészben tulajdonosa volt a Rác Nosztalgia Kft.-nek.
A főváros még 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújítására. A főváros az építmények alatti földterületet adta, a betársuló Rác Beruházó Kft. a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését vállalta. A 16 ezer négyzetméteres komplexum kivitelezése 2005-ben kezdődött, a nyitást 2010 májusára ígérték. Csakhogy elszámolási vita támadt a cég és a BGYH Zrt. között, így hiába készült el a fürdő 2011-ben, ki nem nyithatott. A BGYH megnyitó helyett két másik hitelezővel egyetemben végrehajtást kért a Rác Nosztalgia Kft. ellen. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek.
Patthelyzet az Erzsébet híd budai hídfőjénél
Ám hiába nyílt meg az út a működési engedély megszerzéséhez, a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB megorrolt a háta mögött kötött egyezség miatt, és felmondta a céggel kötött hitelszerződést. Úgy tűnt, dobra verik a fürdőt és a szállodát. Ezzel viszont elúszott volna a 250 milliós állami támogatás és az apportként bevitt önkormányzati telek. A főváros rémületében erősen diszkontáron megvásárolta az MFB követeléseit, cserébe azt kérte a Rác Nosztalgia Kft.-től, hogy adja oda 200 millió forintért a fürdő 93 százalékos tulajdonrészét, míg a hasznosítás joga 30 évre a cégnél maradt volna.
Nem fogadták el az ajánlatot. A főváros hétmilliárdos követelésével szemben a Rác Nosztalgia Kft.-t birtokló Rác Beruházó Kft. 2,5 milliárdot követelt az önkormányzattól. A Fővárosi Közgyűlés ezek után 2014-ben létrehozta a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-t, amelybe bevitték a beruházáshoz tartozó követeléseket és a felépítmények BGYH által birtokolt 7 százalékát, és módosították volna az összes kapcsolódó szerződést, de ez nem járt sikerrel.
A nyitási költséget 2015 nyarán 1,2 milliárdra becsülték. A főváros azonban furcsa módon tárgyalni sem volt hajlandó a Rác Beruházó Kft. 800 milliós hitelfelvételi javaslatáról, ennyi kellett volna az üzemeltetés beindításához. Így két pénzintézet is elállt a finanszírozástól. A könyvvizsgáló végül figyelmeztette az önkormányzatot: ha nem egyeznek meg, akkor a fennálló – hétmilliárdra rúgó – követelésállományt le kell értékelni. A főváros ekkor arra jutott, hogy jobb felszámoltatni a – saját tulajdonú – Rác Nosztalgia Kft., illetve a korábbi beruházó partner céget a Rác Beruházó Kft-t.
A főváros már úgy gondolja: jó lesz, ha kimaradnak az egészből
A főváros kérésére a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodási szervezetnek nyilvánította ezeket a cégeket. A felszámolással pedig a Nemzeti Reorganizációs Kft.-t, illetve a mostanában sokat foglalkoztatott Börcsök Istvánt bízták meg. Börcsökre – ahogy azt a 444. hu korábban összeszedte – összesen tíz kiemelt felszámolást és egy végelszámolást bíztak az elmúlt időkben. Köztük a KÖKI Terminál beruházójának, az Illatos úti környezetszennyezésért felelős Budapesti Vegyiműveknek, a Dürer Kertet birtokló Ajtósi University Ingatlanforgalmazónak, illetve az olimpiai színhelyek közé beválogatott balatonudvari Royal Balaton & Golf felszámolását. De ő végzi az állami vésztartalékokat kezelő, értékes ingatlanokkal rendelkező Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. végelszámolását is, amely 410 milliót bukott el a brókerbotrányban. Úgy tűnik a Rác Fürdővel már nem lesz túl sok dolga.
Ha a Fővárosi Közgyűlés megszavazza az előterjesztést, akkor az MFB Igazgatósága 3,1 milliárdért átveszi az idén januárban 5,24 milliárdra becsült ingatlanokat. A nyitási költségeket a fürdő esetében 220 millióra, a hotelnél 404 millióra teszik. A szakvélemény évi 91,5 millióra értékelte az éves földhasználati díjat.
Az MFB tavaly októberben kereste meg az ötlettel a fővárost, azóta tárgyaltak. Az előnyök és hátrányok mérlegelése után arra jutottak, hogy a fővárosnak az a legjobb, ha átadják az MFB-nek a beruházást, azután „kimaradnak az egészből”.
