Itthon MTI 2017. február. 08. 05:56

Sokat pontosabbak a vonatok MÁV-vezér szerint

Kiegyensúlyozott volt tavaly a MÁV-csoport gazdálkodása, a pálya- és járműfejlesztéseknek köszönhetően pedig sokat javult a menetrend szerinti közlekedés tavaly a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint.

Dávid Ilona a Magyar Hírlap szerdai számában emlékeztetett arra, hogy miközben a fővárostól átvették a HÉV-et, a cég hitelállományát a 2010-es 300 milliárd forintról 2016 végére 64 milliárd forintra csökkentették. Ennek köszönhetően a MÁV többet tudott felújításokra és karbantartásra költeni, a fejlesztések hatására pedig a vonatok 92 százaléka pontosan közlekedett tavaly.

A legfontosabb beruházásnak az elnök-vezérigazgató a kaposvári és a sátoraljaújhelyi vasútvonalak felújítását nevezte, míg a Budapest–Százhalombatta- és a Budapest–Hatvan-vonalak felújítása hamarosan megkezdődik.

Összesítése szerint jelenleg mintegy 300 kilométernyi vasútvonal lenne alkalmas a 160 km/h-s sebességre, ám ehhez kiegészítő beruházások, például a biztosítóberendezés és a rádiókommunikációs hálózat kiépítése szükséges. Amennyiben a MÁV újabb pályázata sikeres lesz, 2018-ra elérhetik a 160 km/h-s sebességet a vonatok az erre alkalmas pályákon.

Dávid Ilona elmondta: meghirdették a pályázatot 40 nagy kapacitású, 600 férőhelyes elővárosi motorvonat beszerzésére, ezek közül az első járművet szerencsés esetben már jövőre forgalomba tudják helyezni.

Folynak Kőbánya-Kispest állomás, valamint Kőbánya alsó és Zugló megállóhelyek korszerűsítésének előkészületei, míg a Nyugati és Keleti pályaudvarok esetében rövidesen megérkezik a felhatalmazás a tervezés megkezdésére. Tavaszig a keszthelyi és a kaposvári, majd a balatonfüredi, őszre pedig a tapolcai állomás újul meg.

A MÁV kiemelt figyelmet fordít a munkaerő-utánpótlás biztosítására, amelyet segíthet a készülő, hároméves bérfejlesztési program is – fűzte hozzá Dávid Ilona.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.