2013-ban egy külügyminisztériumi belső vizsgálati anyag is feltárta a súlyos visszaéléseket, ezt a Kúria döntésére most hozták csak nyilvánosságra.
Több ezer orosz állampolgár kapott vízumot 2013-ban a moszkvai magyar nagykövetségen nem éppen tisztességesen – írja az Index a külügy által most kiadott egykori belső vizsgálati anyagra hivatkozva. A vízumgyár működéséről 2013 decemberében a Martonyi János vezette külügyminisztériumnak is tudomása volt, ekkor egy belső vizsgálati anyag is készült az ügyről, amelynek kiadását a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca azonban 2015-ben megakadályozta.
Az LMP-s Szél Bernadett viszont 2015 májusában beperelte a minisztériumot, a Kúria pedig tavaly novemberben kötelezte Szijjártóékat a belső vizsgálati anyag kiadására.
Bár a neveket kitakarták az anyagban, az kiderül belőle, hogy csak 2013 első felében négyezer orosz állampolgár kapott üzleti vízumot a Monte Tokaj Kft. meghívására. Az anyag szerint ezeket a vízumokat Kiss Szilárdnak, a magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának köszönhetően "tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok" kapták meg "minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül". Bár a konzulátus már 2012 végén jelezte a vízumrendészeti aggályokat, a törvénysértéseket feltáró belső vizsgálat szerint a helyzet 2013-ban "inkább romlott, mint javult", hiszen "jelentős számban nőtt a vízumok jogszerűtlen felhasználásának aránya", a Kiss Szilárd által intézett vízumok száma pedig "irreálisan megnőtt".
A vízumhoz jutó oroszokról a legtöbb esetben semmi nem derült ki, még a pontos lakcímük sem, a kérelmeket általában 4-5 órán belül elbírálták, természetesen pozitívan, a kérelmezők 50 százalékának semmilyen vízumreferenciája nem volt, személyesen meg sem jelentek a konzulátuson, a kérelmekben pedig magyar úti célt jelöltek meg (a borászati cég meghívásának megfelelően), csakhogy ezek az oroszok végül nem Magyarországra jöttek, hanem továbbmentek más EU-tagállamokba.
A szállásfoglalások a vízum érvényességének kezdeti időszakára, maximum egy hétre szóltak kizárólag budapesti szállodákba, noha a meghívó cég székhelye nem a magyar fővárosban volt, és semmilyen agrárszakmai jellegű rendezvényt sem tartottak. "Érthetetlen ennek tükrében, hogy egy egyhetes budapesti szállásfoglalással, illetve egy (nem budapesti) székhelyű borászati cég meghívásával milyen okból kellett egy éves időtartamra 90 napos többszöri üzleti célú vízumot kiadni közel négyezer orosz állampolgárnak, ráadásul 50 százalékuknak semmilyen vízumreferenciája sem volt" – olvasható a jegyzőkönyvben.
A jelentés le is vonja a következtetést, hogy súlyos visszaélésekre, szakmai kifejezéssel "visa shoppingra" lehet következtetni, amely korrupcióhoz vezethet, ráadásul "nem szolgál magyar érdeket", hiszen az így vízumot kapott utazók nem Magyarországra utaznak, nem töltenek el itt egyetlen vendégéjszakát sem, üzleti kapcsolatokat nem építenek.
A belső vizsgálat azt is megállapította, hogy a konzulokkal szemben rendszeres volt a tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés, a konzulátus pedig indokolatlanul adott a valós utazási szándéktól eltérő célú, érvényességi idejű és többszöri beutazásra szóló vízumokat, ráadásul többnyire indokolatlanul soron kívüli eljárásban. Ráadásul azok, akik lényegében illegálisan jutottak vízumhoz, elsőbbséget élveztek azokkal az oroszokkal szemben, akik személyesen vagy utazási irodákon keresztül intézték azt.
A vizsgálati anyagban felmerül a Quaestor és Tarsoly Csaba neve is, akiknek a meghívására szintén üzleti vízumot kapott orosz állampolgár kapcsán a moszkvai német nagykövetség jelezte a vízummal való visszaélés tényét.
A belső vizsgálati anyag három hónappal azután készült, hogy a Kiss Szilárdról szóló nemzetbiztonsági átvilágítás kockázatokat tárt fel, Martonyi János pedig eltávolíttatta Kisst, akinek visszahívásáról viszont a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztériumnak kellett döntenie, akik szerint viszont Kiss jól dolgozott. A hivatalos indoklásba végül az került bele, hogy az attasé saját maga kezdeményezte a hazahívását, de az FM-ben így is kinevezték a keleti gazdasági kapcsolatok felelősének miniszteri megbízotti rangban. Kisst végül egy takarékszövetkezeti simli miatt 2015 januárjában letartóztatták, de már szabadlábon van, és újra diplomata rendszámot használ.
Az Index megkérdezte a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot arról, hogy tett-e feljelentést a külügyi tárca, miután 2013 decemberében tudomására jutottak a visszaélések, de a válaszban csak azt írták, hogy a kérdéses ügy Szijjártó Péter miniszteri időszakát megelőzően történt, Szijjártó Kiss Szilárddal soha, semmilyen formában nem dolgozott együtt, 2013. júliusában pedig a minisztérium akkori vezetése "azonnali hatállyal szigorító intézkedéseket foganatosított a moszkvai külképviseleten, és mások mellett a Monte Tokaj Klub Kft. akkreditációjának megvonásáról is döntés született".
Szijjártó ezt szerdán, az Index cikkének publikálása után is megismételte szóban egy sajtótájékoztatón, ahol azt mondta, soha nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal, a jelentés 2013-as, ő pedig 2014 nyara óta dolgozik a minisztériumban. A miniszter azt is mondta, hogy amióta a tárca élén áll, visszaélések nincsenek. Arra a kérdésre, hogy tesznek-e feljelentést, elmondta: a jelentést megküldték a rendőrségnek.
Egy évvel a belső vizsgálat megszületése után egyébként egy magáncégnek, a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki a magyar állam a vízumkiadást, amelynek moszkvai központját 2014 novemberében adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter még Tarsoly Csaba jelenlétében, a vízumközpont egyik társtulajdonosa és vezetője pedig Jelena Cvetkova, aki egyben Kiss Szilárd cégtársa és barátnője. A társasággal a külügy végül a Quaestor-botrány után szakított.