A MSZP-s polgármester a szmogriadó idejére ingyenessé tette a tömegközlekedést a városban, de a riadótervből nem derül ki, hogy milyen felhatalmazással dönthetett így.
Rengetegen olvasták azt a hétfői hírünket, miszerint a szmogriadó miatt Szegeden négy napon keresztül ingyenesen lehet használni a tömegközlekedést. A Facebookon 16 ezren osztották meg cikkünket, ami érhető is, hiszen korábban még nem fordult elő hasonló Magyarországon. Nem csoda, hogy a dél-magyarországi várost többen Párizshoz kezdték hasonlítgatni, ahol ingyenes parkolással vették fel a harcot a szmog ellen.
Szegeden kedden lépett életbe a szmogriadó riasztási fokozata a szálló por extrém magas mértéke miatt.
A hír népszerűségét az is magyarázta, hogy aznap Tarlós István budapesti főpolgármester kategorikusan kijelentette, hogy a riasztási szint ellenére nem lesz ingyenes a fővárosi tömegközlekedés.
A kommentelők persze azonnal nekiestek Tarlósnak, számonkérve, miért nem cselekedett úgy, mint szegedi kollégája. “Tarlós számára csak a bevételek fontosak, képtelen a helyzetnek megfelelően gondolkodni és ha kell, változtatni” – írta egy hozzászóló.
Nem lenne elegáns
Tarlós azzal indolkolt, hogy szemben a szmogriadó elrendelésével, az ingyenességről nem dönthet egyedül, ehhez a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása kell. Pedig elviekben akár egy egysoros kiegészítés is elegendő lenne, hogy szmogriadó idején a fővárosiak buszra, villamosra, HÉV-re cseréljék az autójukat. Ehhez mindössze a főváros szmogriadótervét kellene kiegészíteni.
Az MSZP-s Horváth Csaba is azon az állásponton volt, hogy igenis Tarlóson múlik a dolog. Úgy érvelt, hogy a főpolgármester jogosult lenne határozatban dönteni az ingyenességről, melyet a közgyűlés utólag hagyhat jóvá, még ha nem is túl elegáns ez a megoldás. Horváth a jobbikos kollégájával szerdán javasolta is a közgyűlés előtt, hogy ingyenes legyen a tömegközlekedés.
De hogyan csinálta?
A hirtelen támadt népszerűséget rendesen kimaxolta a szocialista polgármester: Botka a sajtó árgus szemeitől kísérve villamossal ment munkába kedd reggel. Arról azonban hallgatott a teátrális sajtótájékoztatón, hogyan tudta meglépni azt, amire Tarlós nem volt képes.
Szeged városának érvényben lévő 2005-ös szmogriadótervében sem találtunk erre vonatkozó részt. A rendelet csak a két riadófokozatot és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket írja le. Arról egy szó sem esik, hogy a polgármester a közgyűlés döntése nélkül ingyenessé teheti a tömegközlekedést.
Joga volt dönteni
Botka intézkedéséről megkérdeztük Kalmár Gábor kabinetfőnököt, aki megkeresünkre azt közölte, hogy az ingyenes tömegközlekedésről szóló polgármesteri döntést utólag fogja jóvá hagyni a Szegedi Közgyűlés.
Vagyis Botka pont azt csinálta, ami Tarlóstól – a szegedi vezető párttársának szavaival élve – nem lenne elegáns.
Azt is megtudtuk, hogy Botka azért tehetett így, mert a keddtől péntekig tartó időszakra becsült bevételkiesés összege (kb. napi 1,5 millió Ft) olyan mértékű, hogy arról a szegedi önkormányzat vagyon és költségvetési végrehajtási rendelete alapján a polgármester egyedül dönthet.
Megnéztük a szóban forgó rendeletet is: e szerint 10 millió forintig van joga így cselekednie a polgármesternek. Ha elfogadjuk a napi 1,5 milliós összeget, akkor Botkának valóban joga volt ingyenessé tenni a szegedi tömegközlekedést.
Budapesten sokba kerülne
Tarlós védelmére szól az is, hogy míg Szegednek napi 1,5 milliós bevételkiesést okoz a az ingyenes utazás, addig Budapesten ez csak több tízmillió forintból lenne megoldható. A BKK korábbi adatai szerint naponta átlagban mintegy 90 ezer vonaljegyet, közel 1500 24 órás jegyet, és kétszáznál valamivel több 24 órás csoportos jegyet adnak el. Ez összességében közel 35 millió forint bevételt jelent egy napra lebontva.
Nem véletlen, hogy költségtakarékossági okokból másfél éve is elvetették az ingyenes tömegközlekedés ötletét.
Kimaradtak szigorú intézkedések
Kérdés, hogy az ingyenes tömegközlekedés mennyire éri majd meg a szegedieknek. A helyszíni beszámolók alapján ugyanis nem úgy tűnt, hogy kedden kevesebb autó lett volna a szegedi utakon.
Másrészt a 2005-ös tervvel összevetve a most elrendelt riadóból kimaradt több olyan szigorú intézkedés is, ami jelentősen visszafoghatja a szálló por mértékét. Így például a riasztási fokozat elrendelésétől kezdve életbe lépne, hogy a páros napokon csak a páros, míg páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek közlekedhetnének.
Ez most nem történt meg: jelenleg csak a kétütemű járművek és az 5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek nem közlekedhetnek a városban. Ugyanakkor tilos a belső égésű motorral ellátott, helyhez kötött berendezések (például aggregátorok, munkagépek) működtetése is.
Ugyancsak népszerűtlen intézkedés lenne, hogy ha a szálló por miatt kell elrendelni a riasztási fokozatot, akkor a lakosságnak és a közintézményeknek (kivéve egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, óvodák és bölcsődék) csökkenteniük kell a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezéseik használatát úgy, hogy az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérséklete legfeljebb 18 Celsius-fok legyen.
Egy dolog azonban biztosra vehető: az újdonsült baloldali miniszterelnök-jelöltnek jól jött a népszerű intézkedést övező médiafigyelem.
