A Hosszú Katinka által látványosan széttépett 12 milliós támogatási szerződés az Emmi szerint nem rendelkezhetett volna az úszók arcmásáról, arról egy másik szerződésnek kellett volna szólnia.
Szinte mindenki emlékszik a piillanatra, amikor Hosszú Katinka januárban széttépte a neki felajánlott 12 milliós szerződést, amivel szerinte el akarta a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) hallgattatni őt. "A pénzt elvileg a felkészülésemre adnák, de a szerződésben egyetlen kikötés van: vegyek részt a 2017-es világbajnokság promóciójában."
Nézze meg, hogy tépte szét 12 milliós szerződését Hosszú Katinka - videó
Magyar színekben, de lényegében teljesen egyedül fog készülni Hosszú Katinka a versenyekre - közölte az úszóbajnok a szerdai sajtótájékoztatóján. Kiss László szövetségi kapitány a sajtótájékoztató után azt mondta, nem érti, mi a probléma, de minden támogatást megadnak, csak beszélniük kéne a versenyzővel.
Mint később kiderült, tizenegy úszó kapott ilyen támogatási szerződést, kilenc aláírta, Hosszú és Bernek Péter nem. Az utóbbit képviselő Strongaa Managament cég elmondta, hogy ők nem tudják elfogadni, hogy egy támogatási szerződésben az úszó képmását kéri a szövetség. "Meglátásom szerint egy támogatási szerződésben ne kössem ki azt, hogy az arculati jogok és a névhasználat hozzám kerüljön" - mondta Körösparti Gábor, a Strongaa ügyvezetője.
Jár a felkészülési pénz és az olimpiai jutalom
A MÚSZ álláspontja ugyan az, hogy ez nem rendes támogatási szerződés volt, hanem egy extra keretet osztottak volna szét a sportolók között, amit az említett feltételekhez kötöttek volna, a minisztérium szerint a marketingcélokra eleve teljesen más szerződést kellene alkalmazni.
Vagyis ha eredményességi támogatásról lett volna szó, azért a MÚSZ nem szabhatott volna feltételeket, ahogyan az Emmi írja, az eredményességi támogatások "a sportolók és sportszakemberek részére történő kifizetését illetően a szövetségnek mérlegelési jogköre nincs, azok összegét valamint a jogosultak körét az Emmi Sportért Felelős Államtitkársága – objektíven, az elért eredmények alapján – határozza meg", azaz azok járnak a sportolóknak. Ez tehát akkor is így van, ha Sós Csaba, a szövetség szakmai alelnöke épp azt magyarázta az ATV-ben, hogy nem járnak, az olimpiai jutalom, "a Szilágyi Áronnak is, a Szász Emesének is, mindenkinek, nem kötelező. Tehát az, hogy jár neki, az nem így van." De, az Emmi szerint jár.
Ha az úszók képmását akarja használni a MÚSZ, más szerződés kell
Ha viszont olyan marketingcélra szerződött volna a sportolókkal, mint például az úszóvébé promózása, akkor a támogatási szerződéstől teljesen független az arculat-átviteli szerződés az, amely a sportolók nevének és képmásának felhasználásra vonatkozik. Ezt egyébként a sporttörvény szabályozza: "amennyiben a szövetség valamely sportoló nevét, arcmását fel kívánja használni, úgy arra vonatkozóan arculat-átviteli szerződést kell kötnie, illetve kérnie kell a sportoló beleegyezését. A jogszabály alapján ugyanis a sportoló nevét, illetve képmását felhasználni kizárólag arculat-átviteli szerződés keretében és a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is".
Kérdeztük a MÚSZ-t, hogy miért nem kötöttek arculat-átviteli szerződést az úszókkal. A MÚSZ válaszában azt írta, a felajánlott támogatás "egyszeri összeg (volt), amivel a sportoló felkészülését kívánta segíteni a szövetség, és a szerződés egyik pontja úgy szól, hogy a szövetség ezért elvárja a közreműködést a MÚSZ eseményeinek, illetve a 2017-es FINA vb-nek a népszerűsítésében. Az azóta eltelt időszakban fejenként egy-két eseményen kértük a közreműködésüket, filmforgatás, plakátmegjelenés nem történt - leginkább azért, mert itt a felkészülés extra támogatásán volt a hangsúly, nem az arculatátvitelen."
Hangsúly ide vagy oda, Bernek menedzsmentje épp azt nehezményezte, hogy Bernek nem írhat alá egy támogatási szerződést a képmásáról akkor, ha azokkal az őt menedzselő cég rendelkezik. Ezért tárgyalt volna tovább a MÚSZ-szal, hogy tisztázzák, a sportolót milyen megjelenési kötelezettségek terhelik, és beveztnék a kollektív szerződést épp az ilyen esetekre, hogy szabályozva legyen, "milyen módon, milyen jogkörrel használhatja fel a szövetség egy sportoló arcát, képmását és nevét".
Törvénysértés történt?
Ha elfogadjuk az Emmi jogértelmezését, akkor lehet, hogy a MÚSZ törvényt sértett a kilenc úszó esetében, hisz nem kötötte meg a törvény szerint előírt arculat-átviteli szerződést. A MÚSZ, mint országos sportági szakszövetség felett a Főügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
Az egész szembenállás is egy promóciós filmmel kezdődött: Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke megpróbálta elérni, hogy Hosszú Katinka is szerepeljen a 2017-es vizes vb promóciós kisfilmjében. Ebbe Hosszú Katinka nem ment bele, de a filmben több úszó, vízilabdázó is szerepel arccal, a MÚSZ azt mondja, a szerepléseket ingyen vállalták a sportolók, és a megfelelő szerződéseket alá is írták.