A szegénység csökken ugyan Magyarországon, de a társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket. A kormány itt is csak a jót látja.
„A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az eladósodottság csökkent, a foglalkoztatás nőtt, az infláció gyakorlatilag nullára csökkent. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés, és megteremtődnek a feltételei az intézményi reformoknak, az oktatási és egészségügyi rendszer hatékony átalakításának. Eddig azonban nem ez történt” – írták a Tárki kutatói a Társadalmi Riport 2016 című, két évente megjelenő kiadványban, amelynek friss kiadását kedden mutatták be.
Ami történt, az sem volt jó:
„az oktatási rendszerben az elhibázott centralizációs törekvések csak felerősítik a gyerekek származás szerinti egyenlőtlenségeit.”
A kutatók szerint a kormány ezen a területen éveken keresztül elhibázott döntéseket hozott – mikor az érettségit és a nem műszaki szakokat leértékelte, a tankötelezettség korhatárát leszállította, a tankönyvpiacot kiiktatta, a tanszabadságot korlátozta -, amit nem ellensúlyoztak a pozitív döntések, mint a duális képzés bevezetése, az ingyenes tankönyv kiterjesztése.
Az egészségügyben pedig a mostani kormányzat sem képes ellenállni „a feudális hierarchiákban, az adómentes korrupciós pénzekben érdekelt lobbi érdekérvényesítésének.”
Emberi életekben mérhető az egészségügyből hiányzó pénz
Lemaradásban
A Tárki kutatóinak elemzése szerint kimondható, hogy a magyar társadalom en bloc Európa szegényebbik feléhez tartozik, a gazdagok sincsenek annyira gazdagok, mint akár a környező országokéi, a középosztály gyenge és erőtlen, a polgárság a társadalom nagyon szűk rétegét teszi ki. A társadalom legszegényebb 60 százaléka nem képes a középosztályi életmintát követni. Az, hogy nincs erős középosztály, nem csak ennek a kormánynak a hibája, az előzőek sem tudták ezt a feladatot megoldani.
A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít. A középréteg - 7 és 70 millió közti vagyonnal - teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki.
Szegénység: nem mindegy, mit nézünk
A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: honfitársainknak "csak" 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalék.
Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.
Ebben az összehasonlításban - szintén az Eurostat adatait nézve - Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Ugyanakkor az is tény, hogy a szegénység még ebben az összehasonlításban is csökkent a 2014-es magyar viszonyokhoz képest. Ezt egy másik adatsor mutatja. A Tárki Háztartás Monitor 2015-ben készült adatfelvételében kicsit más számok vannak, aszerint a magyar népesség 37 százaléka volt anyagilag deprivált, negyedüknél súlyos volt a helyzet. 2014-ben ugyanez még 45,2 százalék volt. Az anyagi depriváltságban élőknél korcsoportokra bontva nem látszik kiugróan nagy különbség, a 25-49 éves korosztály adja a legkisebb százalékot, 20,3-at, míg az 50-64 éves korosztály a legmagasabbat, 26,7-et.
A deprivált háztartásokban élők egyötöde gyerek. Elemeire bontva a számokat kiderül, hogy az egyedülálló szülők, az egygyerekesek, illetve a háromnál több gyereket nevelők helyzete romlott valamelyest 2014-hez képest. Ugyanez igaz az 50 évesnél idősebbekre és a szakmunkásképzőt végzettekre. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek helyzete kicsit javult.
Itthon egyébként leginkább a váratlan kiadások fizetése és az egyhetes nyaralás megoldása okoz gondot. Európai viszonylatban a foglalkoztatottság továbbra is alacsony, a munka eloszlása egyenlőtlen.
A fogyasztás sem fényes
Az ezredforduló után Csehország a "régi" EU tagországok fogyasztási szintjének 63, Magyarország az 58 százalékán állt, ettől 10 százalékponttal lemaradt Szlovákia és Lengyelország. 12 évvel később gyökeresen eltérő a helyzet, a lengyel, szlovák, cseh relatív értékek csaknem azonos szintre, 70 százalék környékére emelkedtek a nyugat-európai szinthez képest, míg a magyar fogyasztási szint csak 57 százalékon áll - derül ki a tanulmánykötetből.
"Míg tehát a háztartások tényleges fogyasztását nézve a szlovák gazdaság 23 százalékpontos, a lengyel 21 százalékpontos növekedést produkált, addig a magyar gazdaság mínusz 1 százalékpontosat produkált."
A magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 158 ezer forintot költöttek.
Nemcsak pénzben vagyunk lemaradva
A Tárki kutatóinak megállapítása szerint ha európai összehasonlításban a fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást nézzük, a magyar társadalom nagyjából egyharmada van "kinn a vízből", és képes arra, hogy európai társainak partnere legyen. A felemelkedéshez intézményi reformokra és a háztartások valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség. A baj nem az, hogy a nemzetközi cégek kizsákmányolják vagy "összeszerelő üzemnek" tekintik az országot, hanem az, hogy a magyar vállalkozások nem fejlődnek kellőképpen ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a modern technológiával és termelési kultúrával - írják a kutatók.
Ehhez arra is szükség lenne, hogy az államosítás és a közbeszerzések versenyerősségének csökkentése helyett a gazdasági környezetet verseny, innováció és értékteremtés jellemezze - tették hozzá. Az illegális migráció helyett a magyar társadalom és gazdaság sorsát nézve sokkal fontosabb kérdés a ki- és visszavándorlás szerkezete és tartóssága.
Az államtitkár pozitív változásokról beszél
A Társadalmi riport 2016 tanulmánykötet kutatási eredményei, elemzései alapvetően megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt, és pozitív változások indultak meg Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly a Tárki által készített kiadvány bemutatóján.
Czibere Károly kiemelte: ahogy azt a KSH már korábban jelezte, az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az inaktivitási ráta és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma is.
Az idei kiadványt - két alkalmat kihagyva - ismét támogatta a kormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma révén. A 2012-est alapítványi támogatásból, a 2014-est közadakozásból készítették, bár a kötetben megjegyzik, két éve Czibere Károly államtitkár az egyik legnagyobb támogatójuk volt.
