A szabadnapján, a saját pénzén elköltött utazásán nyújtotta be Orbán Viktor az alaptörvény módosításáról szól javaslatát a parlamentnek. A 3,3 millió ember véleménye alapján kiötlött módosítás beadásakor azért nem volt jelen a miniszterelnök, mert szabadságot vett ki hétfőn, hogy részt vegyen a magyar válogatott Lettország elleni világbajnoki selejtezőjén Rigában.

A módosítás alapján öt cikkben módosul az alaptörvény, amennyiben:

1. cikk

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki : „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Az alkotmányos identitásról szóló rész, amiről múlt héten Orbán Viktor a hvg.hu-nak is beszélt és amiről az általunk megkérdezett nemzetközi jogász azt mondta, ez csak egy trükk:

2. cikk

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az európai jogrendszerbe integrálás szavatolására létrehozott hivatkozás:

3. cikk

Az Alaptörvény R) cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

A lényeg:

4. cikk

(1) Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország 3/7 területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. (2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá." (2) Az Alaptörvény XIV. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

És a formaság:

5. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba . (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának indokolását a módosítás kihirdetésével egyidejűleg, az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Kedden a frakciók tárgyalnak az alaptörvényről, a miniszterelnök pedig a pártvezetőkkel is négyszemközti egyeztetést kezdeményezett, erről korábban Kósa Lajos beszélt.