Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén azt az országos népszavazási kezdeményezést, amit Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója nyújtott be.
Nem lehet népszavazást tartani arról, akarják-e egyáltalán a magyarok, hogy Budapest rendezze a 2024-es olimpiát, legalábbis a Nemzeti Választási Bizottság leszavazta a kezdeményezést, hogy az ország véleményt nyilváníthasson arról, akar-e a játékok házigazdája lenni.
Az ok: a voksolás egy törvényen keresztül támadta a rendezést, így pedig a testület szerint nem is az olimpiáról szól.
A kérdés ugyanis, amelyet Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója nyújtott be, így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”.
Vagyis nem direktben kérdezett rá a választók akaratára ezzel kapcsolatban, hanem azt a törvényt támadta, amit az Országgyűlés már meghozott az olimpiai pályázatról. A kezdeményező valószínűleg úgy számolt, hogy ha a többség úgy szavaz, hogy igen, helyezzék hatályon kívül a törvényt, az azt jelenti, hogy a választók nem szeretnék, ha Budapest rendezné a játékokat.
Már a tervezetben elutasították volna
Már az NVB előzetes tervezetében az volt, hogy meg kell tagadni a kérdés jóváhagyását, ezt Patyi András elnök ismertette. Összefoglalása szerint ugyanis azzal, hogy egy konkrét törvény hatályon kívül helyezéséről szól a kérdés, meg kell részletesen vizsgálni, miről is rendelkezik az a jogszabály, beléphet-e a parlament helyébe a népi kezdeményezés.
Ugyanis van egy sor olyan tárgykör, amiről nem lehet népszavazást tartani. Így a törvény egy külön központi hivatal létesítését rendeli el, amely majd megvalósítja az olimpiával kapcsolatos teendőket, illetve több más szervezetet is életre hív – de ez következik is a parlament szervezetalakítási jogából. Kérdés, hogy ez nem akadálya-e, hogy voksolást tartsanak róla.
Olyan szakasza is van a népszavazással érintett törvénynek, amely összefüggésben van nemzetközi szerződéssel – például az olimpiai jelkép használata miatt. Emiatt azt is vizsgálni kellett, hogy lehet-e róla népszavazást tartani. De van finanszírozással összefüggő fejezete is, így rögzít például illetékmentességi szabályt, ami Patyi ismertetője szerint szintén olyan tárgykör, ami kizárhatja a népszavazás lehetőségét.
Miről szólt a kérdés egyáltalán?
A tagok ezt követően arról vitáztak, hogy most az olimpiáról vagy a konkrét törvényről szól-e a kérdés. Litresits András, az MSZP-s delegált szerint a kezdeményezés egyértelmű, nem a konkrét törvényről szól a szavazás, hanem a rendezésről. Ezért meg kell kérdezni az embereket, akarnak-e a nyakukba venni olyan terhet, amivel az olimpia rendezése jár, hiszen ez még az unokáikat is érinteni fogja.
Lovas András KDNP-s delegált viszont egyetértett azzal, hogy el kell utasítani a kezdeményezést, mert szerinte itt nem is az olimpiáról szavaznának a választók, hanem a törvényről, arról pedig nem lehet.
Végül sorban szavaztak az egyes akadályokról, amelyek kizárják, hogy erről a törvényről népszavazást lehessen tartani. Majd 9 igen, és 2 nem arányban elutasították a kérdés jóváhagyását, csak Bodolai László LMP-s és Litresits András MSZP-s delegált szavazott arra, hogy lehessen népszavazást tartani a törvényről – vagyis az olimpiáról.
A kormány totálisan elkötelezett az olimpia rendezése mellett, Orbán Viktor Rióban arról beszélt, hogy az ország egysége is e mögött áll. A pályázat előkészítésére már most milliárdokat csengettek ki.
A jelentkezők fogynak
Budapest mellett már csak Los Angeles és Párizs verseng a rendezésért. Szeptember végén ugyanis Róma végérvényesen visszavonta pályázatát, miután a városi tanács, illetve Virginia Raggi főpolgármester így döntött. A visszalépést azzal indokolták, hogy „felelőtlenség lenne” pályázni.
Róma előtt pedig Hamburg lépett vissza, miután erre voksoltak az itteni polgárok a tavaly őszi ügydöntő népszavazáson. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő szeptemberben Limában dönt a helyszínről.
