Az indoklás szerint a kormány csak a Nemzeti Választási Irodától szerzett adatbázist használhatott volna leveleihez.
A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozó határozatát, és megállapította: "a népszavazást szervező Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és a népszavazást szervező Kormányt eltiltja a további jogszabálysértéstől."
A bíróság indoklásában egyebek mellett azt írja: a népszavazási eljárásról szóló törvény szavazóköri adatbázisa "a jelenlegi szabályozás mellett nem alkalmas a választásra jogosultak teljes körének lefedésére", a kormány tehát "kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez (...) a közhatalom gyakorlójaként jutott."
"A politikai kampány folytatói csak az Nytv. 18.§ (3) bekezdés szerinti közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel. Ekkor azt igényelhetik, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve a megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni."
A kormány minderre annyit reagált, hogy a külhoni magyarok tájékoztatásának egyik leghatékonyabb módja a levélküldés, amely a parlamenti pártok számára is adott lehetőség volt, de nem éltek vele, így az esélyegyenlőség nem sérült. A kormány szerint ők betartották a törvényeket, de tiszteletben tartják a Kúria döntését.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a Kúria a kormány egy másik kampányeszközét is elmeszelte: megállapította, hogy a Magyar Idők c. lapban megjelent kormányhirdetésekben nem volt elég jól látható, hogy a kormány fizetett értük, ezért sérültek a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvek.