A történész úgy véli, érvénytelenül kell szavazni a kvótanépszavazáson, ennek alapján ugyanis egy új politikai erő életképességről is fogalmat alkothatunk majd. Az állami média kampányban mutatott teljesítménye a pártállami időket idézi, mondja a korszak egyik leghíresebb kutatója.
A legsötétebb pártállamot idézi, hogy az állami médiában a kvótanépszavazás előtt kizárólag egy vélemény jelenhetett meg, írja a történész a Facebookon. "Nem szokásom aktuálpolitikai eseményeket ezen az oldalon kommentálni, de az írástudó felelőssége miatt most kivételt kell tennem" – írja oldalán, majd kifejti véleményét: a népszavazás téves kérdésfeltevésen és gyűlöletkampánnyal párosult, de remek alkalmat biztosít, hogy a választópolgárok megmutassák akaratukat.
Elég sommás véleményt mond a politikai elitről: "A kormányzat ebben a kérdésben aljas és sunyi, a parlamenti ellenzék idióta tökkelütöttek gyülekezete."
Ungváry Krisztián maga sem helyesli a nyitott határokat, viszont Brüsszel az alapszerződés értelmében előírhatta volna a menekültek letelepítését. De ettől visszalépett, írja a történész. Nem elmenni nem jó megoldás, érvénytelenül szavazni viszont igen. Egyrészt azért, mert hülye kérdésre hülye választ kell adni, másrészt "ezzel bizonyítani tudjuk, hogy egy nulla forintból induló civil kezdeményezésnek több támogatottsága van, mint a tagság nélküli pártok ötleteinek".
Az érvénytelen szavazatok aránya mutatja majd meg Ungváry szerint, hogy egy új politikai erő mennyire lesz életképes.
