Csütörtökön képviselő-testületi ülést tartott a csepeli önkormányzat, amelyen Ábel Attila és Morovik Attila képviselők beadványát is tárgyalták a képviselők. Mint emlékezetes, ez volt az a beadvány, amely arra kérte az önkormányzatot, hogy minden lehetséges módon, különösen telefonhívásokkal buzdítsa a helyi lakosokat a kvótakampányban való részvételre. "Bizonyított tény, hogy a migránsok közül sokan az iszlám állam terroristái vagy segítői" – szerepel a beadványban. Ahogy az is: "a fenyegetettséget növelik a Soros György által pénzelt civil szervezetek, pártok". Nem maradt ki az sem a beadványból, hogy az unió úgy telepítene be "akár százezreket" a tagállamokba, hogy nem kérte ki az országok hozzájárulását.

"Köztudott, hogy az illegális bevándorlókat sok helyen a települések önkormányzati lakásaiba költöztették be. A döntést hozók nem törődtek azzal, hogy ezekben a lakásokban évtizedek óta éltek bérlők. Csepelen 1475 önkormányzati lakás van: uniós kvóta alapján ezek lakóit is utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek." Ez a passzus volt, amire azt írtuk, Csepelen szintet lépett a riogatás.

Rémhírterjesztés?

Az ügy másnak is szemet szúrt. A Facebookon korábban Ügyvédek a jogállamért csoport – amely időközben Dr. Ésik Sándor és Dr. Csire Balázs a jogállamért címre változott – közérdekű bejelentést tett a területileg illetékes ügyészségnek. Azt írják, a hatályos lakástörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján az 1300 migráns beözönlésére hivatkozva az önkormányzat rendkívüli felmondással élhetne a bérlakások mostani lakói felé. Ha mégis ki akarná költöztetni a bérlőket, akkor "mivel feltételezzük, hogy a csepeli önkormányzat törvénytisztelő önkormányzat – nyilvánvalóan (...) cserelakást ajánlana fel."

Az ügyvédek úgy vélik, "tekintettel Kormányunk és a Miniszterelnök Úr állhatatos küzdelmére Magyarország, Európa és a Kereszténység védelmében", nem várható olyan változás a lakástörvényben, amely a migránsok rovására magyar állampolgárok kiköltöztetését írná elő. Ezért, mivel a két képviselő beadványában írtak nagy valószínűséggel nem fognak megtörténni, az ügyvédek úgy látják, nyilvánvalóan valótlanságot állítanak, ami nyugtalanságot kelt a lakosság, az önkormányzat bérlői körében. Ráadásul rossz színben tünteti fel "a Kormány és Miniszterelnök úr állhatatos küzdelmét".

Az Ésik és Csire úgy látja, Magyarországot veszély fenyegeti, hisz a kormány óirásplakátokon az ország megvédésére buzdít. "Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig tejredő szabadságvesztéssel büntetendő" – idézik az ügyvédek konklúzióként a Btk. 337. paragrafusát.

Az ügyvédek kérik az ügyészséget, vizsgálja ki, történt-e bűncselekmény, mert "káros lehet, ha a magyarok széles körének bizalma Kormányunkban és a Miniszterelnök Úrban ilyen álhírek miatt esetleg megrendülne".