370 ezer vagy 36 millió migráns özönli el Magyarországot? Hány ember kért menedékjogot? A kormány a hasára ütve mond számokat és félinformációkat az országjáró kvótakampányban, hogy a lakosságot kellően megdolgozva érje az október 2-i szavazás napja.
A szocialista érvelésben volt logika, de megvalósulása valószínűtlen volt. Egy célt szolgált: félelmet kelteni, és sikerrel is járt, ugyanis a népszavazás nem lett érvényes, nem mentek el elegen szavazni. És nem mellesleg alig voltak többen az állampolgárságot megadni szándékozók, mint az ellenzők.
Amennyire kárhoztatta és elítélte és elítéli a mai napig a szocialisták demagógiáját a Fidesz, annyira él maga is azzal a mostani kvótareferendum kampányában. Megnéztük, milyen számok hangzottak el az országot tájékoztató kampánykörút egy-egy állomásán.
Ami tény: a belügyminiszterek tanácsa eddig arról döntött, 2015-ben nem konszenzusos (négy állam, köztük Magyarország kisebbségben maradt), de kötelező erejű döntéssel, hogy Olaszországból és Görögországból, az országok leterheltsége miatt szétosztanának 40+120 ezer menedékkérelmi ügyet. A különböző szorzók alapján kikalkulált tagállami számok alapján nekünk 1294 menedékkérelmet kellene elbírálnunk, vagyis ennyi embert kellene az eljárás lefolytatásának idejére befogadnunk.
370 ezer, 390 ezer, 36 millió vs. 177 ezer
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem kerül zavarba, ha számokat kell mondania. Ambrózfalvai lakossági fórumán bedobott egy 370 ezres számot: ennyien regisztráltak nálunk, tehát a dublini rendszer szerint ennyi menekültet vissza is lehet dobni hozzánk, hisz a dublini szabályok szerint a schengeni határrendszert átlépő menekültek menedékkérelmét ott kell elbírálni, ahol beléptek. A valóság persze az, hogy az összes menekültet nem fogják visszadobni, azért sem, mert sok nyugati ország bírósága nem tartja Magyarországot biztonságos országnak menekültügyi szempontból a rossz állapotok miatt, így megtiltja, hogy visszatoloncolják hozzánk a menekülteket. Nem is lenne életszerű a más országban integrációba bevont menekülteket visszazavarni hozzánk – de riogatni jól lehet ezzel a számmal. Lázár az egyik korábbi Kormányinfón egyébként még a 130 ezres számot látta reálisnak, máskor 100-120 ezer embert mondott, ez a szám családegyesítéssel 5-600 ezerre nőne. (Hogy nagyobb legyen a zűrzavar: a kormány népszavazásról tájékoztató kiadványában úgy szerepel, a határzárépítés előtt 390 ezer bevándorló érkezett Magyarországra.)
Pintér Sándor belügyminiszter nem fogta vissza magát ennyire, szeptember 15-én annyit mondott Egerben, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől, azaz tulajdonképpen őket kell megállítani. Ez a szám a világhírű migrációkutató Wittgenstein Center jelentésében bukkant fel, ennyien hagyták el a világon összesen otthonukat, az a világ lakosságának 0,7 százaléka – ők persze nem mind Röszkére igyekeznek. Ahogy az ENSZ által nyilvántartott menekültek sem. A világszervezet szerint 65,3 millió menekült van ma a világon, ebből 3,2 millió ember vár egy fejlett országban, hogy elbírálják a kérelmét, 21,3 millió ember menekült más országban, 40,2 millióan pedig belső menekültek, azaz hazáján belül kényszerült elhagyni otthonát, de nem ment külföldre.
Pintér még egy számot mondott Egerben: 2015. október 15-ig 391 ezren lépték át a magyar zöldhatárt, "minden hatályos magyar és európai joggal ellentétes módon", akik 104 különböző országból jöttek, és "104 országban nem üldözik az embereket". A MBÁH statisztikái szerint viszont 2015-ben a menedékkérelmet beadók kétharmada három országból jött: a polgárháborús országból érkező szírek, az afgánok, valamint a koszovóiak aránya 36,7 százalék, a maradék iraki, pakisztáni, bangladesi, és csak a fennmaradó 7 százalék valamely más országbeli. Így lehet játszani a számokkal.
A főváros XVIII. kerületi fideszes polgármestere, Ughy Attila nem babrált pontos számokkal vasárnapi fórumán, egyszerűen csak 10 és 100 ezrével beözönlő menekülteket vizionált.
Bakondi György, a miniszterelnök főbiztonsági főtanácsadója sem megy a szomszédba egy kis népmesei túlzásért. "Csak Törökországban hárommillió, Líbiában és Libanonban egymillió migráns van" mondta Nyíregyházán, s "ezek csak azok a migránsok, akik már elindultak Európa felé". A KDNP-s Hollik István kicsit mondott csak mást, szerinte egymillió migráns vár Líbiában, hárommillió pedig Törökországban. De ez sem igaz így, hiszen sokan évek óta nem hagyták el a polgárháborús Szíria szomszédságában vagy közelében lévő országok menekülttáborait, az ezekben élő millióknak nincs pénze embercsempészre, és vannak, akik ott pusztulnak el a sivatagban.
A valóság az (amennyiben a KSH számait valóságosnak tekintjük), hogy 2015-ben 177 135 menedékkérő érkezett Magyarországra (2016-ban még úgy 24 ezer) – ők adták be a menedékkérelmet nálunk. Mi lehet az eltérés oka? Hát az, amiről már a nagy menekültválság közben is beszámoltak a civilek: hogy a menekültek többségét egyáltalán nem regisztráltuk sem a déli határon, sem akkor, amikor átvonatoztattuk őket Horvátországból Ausztriába. Mi, akik - mint a kormány ezzel gyakran dicsekszik - mindig betartjuk a törvényeket, szabályokat, és számon kérjük Görögországon, hogy miért nem regisztrálta a schengeni zónába nála belépő menekülteket.
Schmidt Csaba veszprémi polgármester azzal taglózta le hallgatóságát, hogy a város német testvértelepülése, Aalen hetvenezres lakosságának a német szabályok alapján 400 menekült mindennapjairól kell gondoskodnia, saját költségvetéséből, de nem világos, hogy hogyan függ ez össze Veszprémmel, amely egyetlen menekült befogadását sem vállalta.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a magyar kormányt kivéve egységes európai álláspont szerint a kötelező kvóták ötletének vége lett a pozsonyi EU-csúccsal.
Meredek mondatok
Álljon itt egy csokor a kormánypárti szereplők legmeredekebb megszólalásaiból is:
Tuzson Bence: "Brüsszelben a feje tetejére állt a világ, hiszen egy végrehajtó szervezetnél, az Európai Bizottságban megszületik a politikai döntés, amit a nemzeteknek végre kellene hajtaniuk". (A döntéseket mindig az tagországok kormányfőiből álló Európai Tanács hozza meg.)
Gulyás Gergely: "Magyarország nagyon nagy előnye, hogy az itteni kisebbségek őshonos lakosokként élnek közöttünk, nincsenek etnikai villongások, és eközben – minden nehézség ellenére – az integráció területén is próbál az ország előrébb lépni". (Sok ezer magyar kisebbségi nem őshonos, hanem bevándorolt, szíriaiak százai élnek itt, több ezer görög, törökországi kurd, papíron a kormány által felkarolt egyiptomi kopt keresztény, stb.)
Pintér Sándor: "A német cégek mindössze 54 bevándorlót tudtak alkalmazni, ugyanakkor a fiatalok munkanélkülisége Európa-szerte komoly problémát jelent". (Az 54-es szám sem igaz, de a menekültek munkaerő-piaci integrációja sem így működik, ez hosszabb folyamat, itt írtunk róla.)
Szintén Pintér Sándor: "Brüsszel a multikulturális társadalom kialakulása mellett érvel, ezzel szemben no go zónák jönnek létre Európa városaiban, ahol az állami főhatalom már gyakorlatilag nem érvényesül". (A no go-zónák valódi jelentősége közel sem akkora, mint amekkorának a kormány beállítja, ezt legjobban a belügyminiszternek kellene tudnia.)
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere: "Európa és az európai kultúrkör rengeteget dolgozott a női egyenjogúságért. Most egy olyan rendszerrel találjuk magunkat szemben, ahol a nők megbecsülése, a miénkkel összevetve a nullával egyenlő" (Szalay meglehetősen általánosítja a "rendszert", ezek szerint a hozzánk érkező menedékkérők mind a 107 országból ugyanúgy tesznek a nők megbecsülésére.)
Kövér László: "Ez egy háború, amelyben nem használnak fegyvereket", a történelmi példák szerint az ellenségnek először az identitását kell elvenni, hogy aztán leigázhassák. (Az EU-ban 1,3 millióan nyújtottak be menedékkérelmet, ez az EU összlakosságának 0,26 százaléka. Az USA-ban évről évre nő a bevándorlók számaránya, 2014-ben már a népesség 13,3 százaléka volt bevándorló javarészt Indiából, Kínából, Mexikóból, Kanadából és a Fülöp-szigetekről. Az USA hanyatlásának nincs jól kivehető nyoma.)
