Lángoló tévészékház, durva összecsapások tüntetők és rendőrök között, lelkesen "forradalmat" emlegető újságíró - 10 éve szivárgott ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és ez szó szerint lángba borította az országot. Cikksorozatunkban naponta felidézzük az akkor történteket. Első rész.
Az első, nagy meglepetést nem az őszödi beszéddel okozta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006-ban. A megnyert választás után nem sokkal, egy júniusi szombaton brutális megszorítócsomagot jelentett be adó- és áremelésekkel.
“Nem kell félni, nem fog fájni”
- nyugtatta a kedélyeket, miközben sorolta a csomag részleteit. Volt egy másik, szállóigévé vált mondata is, mikor egy interjúban arról kérdezték, erről miért nem beszélt a választási kapmányban:
“Három témáról beszéltem gyakran: a történelmi léptékű fejlesztésekről részletesen, a reformokról részlegesen, a kiigazításokról esetlegesen. Nem hazudtam, de nem bontottam ki az igazság minden részletét. Ez politikailag racionális volt, mert megteremtette az igazi fordulat esélyét.”
A bejelentett intézkedések miatt nyáron már tüntettek a kormány ellen. Erre az amúgy is csalódott hangulatra érkezett az őszödi beszéd, amely máig tisztázatlan módon eljutott a Magyar Rádióhoz és több szerkesztőséghez, motoros futárral. Az Origo akkori főszerkesztője, Weyer Balázs - mások mellett - a lakására kapta a csomagot. Először a Magyar Rádió közölt részleteket a beszédből, szeptember 17-én délután.
“Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni… Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.”
“Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”
Emelett négyszer volt még "kurva országozás" is.
Este Gyurcsány Ferenc teljes szöveget nyilvánosságra hozta, és több fórumon is magyarázkodott. A blogjában például azt írta, nem baj, hogy kikerült a hangfelvétel, “a magyar politika igazi kérdése ma már nem az, ki, mikor nem mondott igazat, hanem az, hogy ki tudja ezt abbahagyni. (...) Mi megtettük.” Ez a narratíva sok helyen előjött. A szóhasználatot pedig azzal magyarázta, hogy “van, amikor elkapja az embert a hév."
Az első híradások után többezres tüntetés kezdődött a Kossuth téren, de a következő hetek időszakához képest ez lényegében jelentéktelen volt. Pár száz ember egész éjjel kitartott, néhány tüntető átvonult miniszterelnök házához és a köztársasági elnöki rezidenciához, a Sándor palotához. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány szerint a tüntetés nem volt illegális, mert választási és kampányidőszakban lehetett tüntetni előzetes bejelentés nélkül is. Akkor pedig éppen az önkormányzati választások közeledtek. Az ország más részén is utcára vonultak.
"Morális válság"
A beszéd kiszivárgásának másnapján, hétfőn egész nap tanácskozott az MSZP frakciója, majd Lendvai Ildikó frakcióvezető bejelentette, kiállnak Gyurcsány Ferenc mellett. A koalíciós partner SZDSZ sem buktatta meg Gyurcsányt, bár Kuncze Gábor pártelnök nem értett egyet a beszéd tartalmával és stílusával, de a lemondására nem látott okot.
Megszólalt Sólyom László államfő is, akinek lépni ugyan nem volt jogköre, de élesen bírálta Gyurcsány Ferencet:
“A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével. Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől.”
Gyurcsány erre érdemben nem reagált, annyit mondott, “a kialakult helyzetben mindenkinek megvan - saját magát is beleértve - a felelőssége.” A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor bocsánatkérésre és lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, Pokorni Zoltán Fidesz-elnökségi tag Gyurcsány morális megsemmisüléséről beszélt. Hétfőn kiderült, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök megszakította brüsszeli útját, Gyurcsány viszont aznap - egy napra - Szocsiba utazott tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Meg is erősödhetett volna - de végül nem így lett
Somogyi Zoltán politikai elemző az Origónak arról beszélt, Gyurcsány Ferenc a gyors reagálással, valamint annak hangsúlyozásával, hogy szembefordul a politikai hazugságokkal, visszaszerezheti azt az imázsát, amelyet a megszorító intézkedések miatt veszített el. Egy másik elemző, Török Gábor pedig az Indexnek még 17-én azt mondta, nem biztos, hogy a szöveg kikerülése árt a kormányak. Az alaphelyzet - hogy hazudtak - botrányos, de kérdés, ki tud többet profitálni. Az egyik lehetőség, hogy a "kiderült, hogy hazudtak"-hangulat lesz az erősebb, de a kormány elérheti azt is, hogy olyan képet fest Gyurcsányról, mint aki "végre szembeszáll a hazugság évtizedeivel." Török nem zárta ki azt sem, hogy Gyurcsány belebukik az egészbe. Fritz Tamás (manapság a CÖF szóvivőjeként is ismert) elemző pedig arról beszélt, a kormány hazugsággal nyerte meg a választást.
Tüntetők a Parlament előtt, lángokban a tévészékház
Az egész nap kitartó tüntetők héftő este 7-re már nagyjából 5 ezren lettek a Kossuth téren, ezzel párhuzamosan több vidéki városban is követelték Gyurcsány Ferenc lemondását. A parlament köré kordont húztak, este petárda és sörösüveg is repült az épület felé. Rohamsisakos és védőpajzsos rendőrök sorakoztak fel. Este 10-re már nagyjából 10 ezer ember gyűlt össze a téren. Akkor tért vissza Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője, aki bejelentette, a tévében nem hajlandók beolvasni követelésüket. Azt is kifogásolta, hogy a híradásokban alábecsülik a tüntetők létszámát. Felszólította a tömeget, vonuljon át a Szabadság térre, a tévészékházhoz.
A tömeg egy része elindult, többen be akarták törni a székház ajtaját. Az ott posztoló rendőrök bemenekültek az épületbe és könnygázt vetettek be, elkezdtek felsorakozni a rohamrendőrök, megtörténtek az első összecsapások a rendőrök és tüntetők között. A székházostromról élőben közvetítő Hír TV nem sokkal 10 után már vérző fejű emberekről beszél, később riporterük átszellemülve azt mondta, kitört a forradalom.
A tüntetők folyamatosan támadják a rendőröket, akik a könnygáz mellett vízágyút is bevetnek. Felgyújtották a tévészékházat, több autót - köztük a műsort vezető Baló György kocsiját - felgyújtottak, a rendőrség rabszállítóját is megtámadták, felgyújtottak egy vízágyút is.
Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettes (főnöke, Bene László külföldön volt) fél 12 körül arról beszélt, megvédik a tévét. Ez végül nem sikerült. Vidékről vezényeltek fel több ezer rendőrt, Gyurcsány Ferenc éjjel elismerte, nem tudják fenntartani a rendet.
Közben ment az adás
A székház elleni támadás alatt az Este című műsor vendége volt Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető, Juhász Ferenc szocialista honvédelmi miniszter(!) és Török Gábor politikai elemző. Utóbbi az események után négy évvel részletesen leírta blogjában, mi történt odabent. Azt mondták nekik, nem tudnak most kimenni, éjjel egyik szobából kísérték őket a másikig. Időközben már bejutottak tüntetők az épületbe, ők teljesen sötét szobákban rejtőztek el, nehogy rájuk találjanak. Azt írja, egy normális országban bármi áron kimenekítik a honvédelmi minisztert, itt azonban erre kísérletet sem tapasztalt, helyette vérző fejű rendőröket látott rohangálni a házban.
"Egy nagy, sötét szoba képe van előttem, ahová hármunkat invitáltak, s ahol a végig higgadtan viselkedő, egymással szinte alig beszélő Navracsics Tibor és Juhász Ferenc sétálgattak fel-alá járkálva és sűrűn telefonálva. Aztán egy fiatal tévés lányra emlékszem, aki megkérdezte, hogy miért nem megyünk el a hátsó bejáratok valamelyikén, amelyeken ők már ki és be is jöttek. Majd az egész éjszaka legszürreálisabb jelenete következik, az utolsó szobában, ahol a villanyt lekapcsolva szinte némán ültünk, talán a második emeleten, talán a tévéelnök irodájában, s ahol Rudi Zoltán elnök beszélt valakivel telefonon, majd amikor letette, csak annyit mondott:
a rendőrség feladja a tévé védelmét, és azt üzenik, döntsünk belátásunk szerint arról, hogy mit fogunk tenni…
Ma már nem vagyok biztos abban, hogy tényleg így történt, de emlékeim szerint ekkor Juhász Ferenc, a volt honvédelmi miniszter, akit – nem a személye, hanem egykori pozíciója miatt - egy normális országban már az első órában kivittek volna innen, bármibe is kerül, odalépett az ablakhoz, és komolyan mérlegelte, hogy valahogy kimászik."
Ezután kimenekültek az épületből, Juhász menekülés közben a kabátjával takarta el az arcát.
A sérültek többsége rendőr
Egész éjjel ment a harc, a tüntetők végül bejutottak a székházba, amit feldúltak és felgyújtottak. Hajnali fél 3-kor adhatták át követelésüket Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának, aki ezután békés távozásra szólította fel őket. A rendőrség 4 körül tudta kiszorítani az akkorra békésebb, néhány száz fős tömeget a székházból és a Szabadság térről. Az Index akkori cikke szerint a gyorsmérleg: több mint 125-en megsérültek, köztük 113 rendőr, legalább nyolc autó kiégett, több megrongálódott. Az később világossá vált, az odavezényelt és a tömeggel szembekerült rendőrök többségét nem képezték ki jól és megfelelő felszereléssel sem látták el őket.
Folytatjuk.
