Itthon hvg.hu 2016. július. 03. 18:11

Két iskola között ingázhatnak a diákok, ha érettségit akarnak

Palkovics László államtitkár szerint az iskolák feladata megoldani, hogy miként fog egy diák felkészülni olyan érettségi tárgyból, amit nem tanítanak a szakgimnáziumában a kerettanterv megváltoztatása miatt. A megoldás az lehet szerinte, ha két iskolába jár majd a diák.

"Nem kell félteni a munkahelyüket" - üzeni a természettudományos tárgyakat tanító tanároknak az oktatásért felelős államtitkár. Az Eduline részleteket közölt az államtitkárral készült interjújából, melyből kiderül, hogy az óraszámuk jelentős mennyiségét elvesztő tanárok is ingázhatnak az iskolák között, hogy meglegyen a kötelező óraszámuk biológiából, földrajzból, kémiából vagy fizikából.

Mónus Márton

Mint ismert, a szakgimnáziumokban az iskola profilja szerint egy természettudományos tárgyat tanítanak majd a 9. osztályosoknak, a többi tárgyat szeptembertől összevontan úgynevezett science tantárgyban tanulják majd. Utóbbival kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy "jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva, megvannak hozzá a tankönyvek, de ez egy lehetőség a szakma számára, hogy mondják meg, hogyan szeretnék ezt tanítani". Ennek kidolgozására két hónapjuk van szeptemberig.

A diákok, ha a tanult természettudományos tárgyon kívül szeretnének másból is érettségizni, azok vendéghallgatónak szegődhetnek más iskolákhoz, hogy megfelelően felkészülhessenek. Ez ingázással is járhat az Eduline szerint a diákok számára.

A felsőoktatás és közoktatás finanszírozása kapcsán közölt részletből kiderül, hogy Palkovics László szorgalmazná, hogy a sportegyesületek mellett a TAO-támogatást az oktatási szektorban is alkalmazhassák a cégek, ugyanis jelenleg nem jár akkora visszatérítés, mintha a sportot támogatnák a cégek.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?